OCR
3. EREDMÉNYEK 83 támogatott fejlesztésének képességében. Mind a köznevelési, mind a felsőoktatási szereplők esetén a legmagabiztosabbak a kitöltők az ötletek megosztása és a közös gondolkodás támogatása érdekében történő használatban. Míg a köznevelési kitöltők leginkább a kritikus gondolkodás eszközeként történő felhasználásban bizonytalanok, addig a felsőoktatási kitöltők a csoportmunkában való felhasználás esetén értékelték alacsonyabbra a képességeiket. Egy területen mutatkozott szignifikáns különbség a két csoport között (p — 0,002 — mivel a változó nem normál eloszlású a Shapiro-Wilk teszt alapján (p c 0,001], ezért a nemparametrikus Mann-Whitney tesztet használtuk), ez pedig a tanulók saját tanulásuk megszervezésének segítésében történő felhasználás. Ebben a dimenzióban a pedagógusképzők magabiztosabbnak érzékelték saját képességeiket. Annak érdekében, hogy csökkentsük a felhasznált változók számát, adatredukciós módszerrel éltünk és megvizsgáltuk, hogy kezelhető-e összevont változóként a hét tétel. Az összevont változó azt írná le, hogy milyen mértékben érzi képesnek magát a kitöltő általában a 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel támogatott fejlesztésére a saját szaktárgyán belül. Megerősítő faktoranalízist végeztünk külön a két almintán. Az adatok alapján indokoltnak láttuk két tétel között a kovariancia kezelését. Ez a két tétel elég szorosan összekapcsolódik, így szakmai megfontolásból is indokolt volt ez a lépés (kiscsoportos problémamegoldás; csoportmunka). Ezután a két modell már közel elfogadható illeszkedésmutatókat eredményezett (köznevelés: y2(13) = 396; p < 0.001; CFI = 0,963; TLI = 0,940; RMSEA = 0,131 90% CI [0,120; 0,142]; SRMR = 0,026; felsöoktatäs: x2(13) = 39,2; p < 0.001; CFI = 0,981; TLI = 0,969; RMSEA = 0,101 90% CI (0,065; 0,138]; SRMR = 0,023). A megerősítő faktoranalízis mutatói közül egyedül a megközelítési négyzetes középérték hiba (RMSEA — root mean square error of approximation) esik ki az elfogadható határon (értéke 0,06 alatt lenne ideális), minden más mutató megfelelő. Kenny és munkatársai (2015) rávilágítottak, hogy az egyszerűbb modellek, amelyek alacsonyabb szabadságfokkal rendelkeznek, illetve alacsony elemszámra vonatkoznak, az RMSEA nagyobb értéke mellett is elfogadható az adatok illeszkedése a modellhez. Esetünkben is fennállnak ezek a tényezők, így a többi illeszkedésmutató adatai alapán elfogadjuk egyfaktoros modellünket. A modell érvényessége mellett a skála megbízhatóságát is megvizsgáltuk a McDonald-féle ómega érték segítségével. A köznevelésben (w — 0,944) és a felsőoktatásban (w — 0,952) is 0,9 feletti értéket kaptunk, így az összevont skála megbízhatónak tekinthető. A hét tételből egyszerű átlagszámítással hoztuk létre az összevont skálát, amelynek átlaga a köznevelésben 4,35 (szórása 1,11), míg a felsőoktatásban 4.37 (szórása 1,16). Az alrendszerek közötti különbségek mellett a regionális különbségek is érdekesek a számunkra a képesség-ökoszisztéma szemlélet definíciója alapján.