Seite 83 [83]
OCR
3. EREDMÉNYEK 8I az eszközhasználatra, illetve azok pedagógiailag tudatos felhasználására térünk rá különböző nézőpontokbál. Az eredmények bemutatásánál megjelenő harmadik fejezet nem a konkrét kutatási kérdésekre épít, hanem azok szintetizálásával, egy esetelemzés eredményét mutatja be, így komplex módon minden kutatási kérdés megjelenik. A konkrét eset egy iskola példáját mutatja be, amelyről különböző adatforrásokból (adatbázisok) és dokumentumokból (Pedagógiai Program, Digitális Fejlesztési Terv, honlap) alakítottunk ki egy komplex képet, ezen keresztül pedig illusztrálhatjuk az elméleti háttér során feltárt dinamikákat és az eredmények keretében bemutatott összefüggéseket. 3.1. A KEPESSEGFORMALAS ES KEPESSEGFELHASZNALAS DINAMIKAJA AZ OKTATASI SZEKTORBAN Az első kutatási kérdés keretében arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan alakul a képességformálás és képességfelhasználás dinamikája az oktatási szektorban a digitális transzformáció hatására. Ehhez szükséges volt, hogy egységesen kezeljük a két alrendszert, a köznevelést és a felsőoktatást (pedagógusképzést). A köznevelés elsősorban a képességfelhasználás színtereként jelenik meg (mint munkáltató, a pedagógusképzés által fejlesztett kompetenciák hasznosítója), de ha figyelembe vesszük a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének irodalmában kiemelt munkahelyi tanulás jelentőségét, akkor a köznevelési rendszer is a képességformálás rendszerének tekinthető. Ugyanígy, bár elsősorban a képességformálás színtereként tekintünk a felsőoktatási szereplőkre, ugyanazok, az általuk fejlesztett kompetenciák felhasználásra kerülnek a pedagógusképzés keretében is. Az alrendszerek mellett a következő elemzések során a makro-perspektíva figyelembevétele érdekében a regionális aspektust is elemezni fogjuk, feltárva, vajon beszélhetünk-e a képesség-ökoszisztéma definíciójában megjelenő regionális kapcsolódásról, sajátosságokról a pedagógusprofesszió tekintetében. Az eredmények ismertetése során először bemutatjuk a képesség-ökoszisztéma szemlélet kapcsán középpontba állított kompetenciát, a 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel támogatott fejlesztésének képességét, majd ennek a kompetenciának a percepcióját, dinamikáját elemezzük az alrendszerek és a regionális aspektus tekintetében, illetve ehhez kapcsolódóan elemezzük és értelmezzük a pedagógusok által használt digitális oktatási stratégiákat is. A képesség-ökoszisztéma további leíró jellemzése érdekében bemutatjuk azokat a gátló tényezőket, amelyeket a pedagógusok érzékelnek a digitális megoldások implementációja és mindennapi használata során.
