Seite 82 [82]
OCR
3. EREDMÉNYEK A következő részben a kutatás eredményeit mutatjuk be, alapvetően a két fő kutatási kérdés, illetve az alábontott rész kutatási kérdések logikája mentén. Az egyes alfejezetek a rész kutatási kérdésekre épülnek, így egy alfejezetben több, a kutatásmódszertani részben bemutatott adatbázis felhasználására is sor kerülhet. Ebben a logikában az eredmények narratív bemutatása történik meg, nem pedig az egyes adatbázisok ismertetése, lineáris bemutatása a hipotézisek mentén. Ez a megoldás a monografikus forma miatt indokolt, így értelmesebb és logikusabb a törzsszöveg folyása. Az első részben a képességformálás és a képességfelhasználás dinamikájára vonatkozóan mutatjuk be leíró és értelmező eredményeinket, amely az első két fejezet keretében a makro-perspektívára (elsősorban regionális különbségek elemzésére), míg az utolsó két fejezet keretében inkább a mikroperspektívára fékuszälunk. Természetesen ezek a szintek nem kezelhetők egymás nélkül, így az összegzésben ezek összefüggéseire fókuszálunk majd. Az első két részfejezetben bemutatjuk azt a skálát, amelyet a 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel támogatott fejlesztésének képességére alakítottunk ki, mint a képesség-ökoszisztéma szempontjából megragadott, a pedagógusprofessziót a digitális transzformáció kihívásainak szempontjából értelmező indikátor. A bemutatás mellett ennek a kompetenciának az értelmezésére, fejlettségére és regionális dinamikájára fókuszálunk. Az utolsó két alfejezetben azokra a digitális oktatási stratégiákra fókuszálunk, amelyek leírják a 21. századi kompetenciák fejlesztése szempontjából kiaknázható lehetőségeket a digitális oktatás keretében. Bár ezek az adatok az egyes pedagógusok egyéni válaszaiból fakadóan kerültek kialakításra, továbbra is alkalmazzuk a regionális aspektust. Mivel ökoszisztémaként kezeljük a rendszert, ezért ezekben a fejezetekben párhuzamosan kezeljük és összehasonlítjuk a köznevelési és a felsőoktatási (pedagógusképzési) alrendszereket. A második részben a második kutatási kérdésre fókuszálva az egyéni és szervezeti alkalmazkodás különböző aspektusait mutatjuk be. Kitérünk az alkalmazott pedagógiai stratégiákra a veszélyhelyzet során, illetve később az érettebb döntések meghozatala során. Mindezek viszonylatában vizsgáljuk a szervezeti tényezők (szervezeti kultúra, tanulószervezeti viselkedés) hatását a digitális oktatás megvalósítására, illetve a technológiaelfogadás és -használat bejóslására (kibővítve és mélyítve a korábban bemutatott modellek értelmezését). Végül pedig kifejezetten
