Oldal 72 [72]
OCR
70 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO .., saját kutatásunkat, amely az előzetes tervek alapján egy átfogó kérdőíves kutatás lett volna. Közbeszólt azonban a pandémia és a nyomában bevezetett digitális munkarend, veszélyhelyzeti távolléti oktatás. Ennek hatására döntöttünk úgy, hogy beiktatunk egy előzetes kutatási szakaszt, amelyben kifejezetten a digitális megoldások használatára, azok értékelésére fókuszáltunk. Az eredetileg tervezett kérdőíves adatfelvétel tervezésekor így ezeket az eredményeket is fel tudtuk használni. Tehát a második fázisban, értelmező perspektívában komplex megközelítésben (egyén, szervezet, technológia) vizsgáltuk a digitális transzformáció összefüggéseit a köznevelés (pedagógusok, iskolák), illetve a pedagógusképzés (pedagógusképzők, egyetemek) körében. Az adatok elemzése során folyamatosan reflektáltunk az első szakaszban feltárt kontextuális tényezőkhöz, előzményekhez. Az eredmények alapján azonosítottunk olyan intézményeket, amelyekről különböző adatforrásokból rendelkezésre álló adataink is voltak, illetve további adatforrásokat is be tudtunk szerezni (pl. Digitális Fejlesztési Terv). A harmadik szakaszban feltáró logikában a kiválasztott eset részletes elemzése és értelmezése történt meg, A negyedik, záró szakasz értelmező perspektívában a korábbi három szakasz eredményeit összegezte. A harmadik és negyedik szakasz során folyamatosan iteráltuk a meglévő adatokat és folyamatos reflexióval éltünk a kutatási folyamatra, illetve a multidiszciplináris perspektíva viszonylatában. A kutatási stratégiában megjelenik a design logika. Az átfogó kutatást kevert módszertani stratégia jellemzi, amelyet többszakaszos felépítésben (multiphase design) terveztünk meg. A többszakaszos felépítés lehetővé teszi, hogy kombinál juk az összetartó párhuzamos felépítést (convergent parallel design) — ez jellemző a kutatás első fázisára —, és a magyarázó egymásra épülő felépítést (explanatory sequential design) — ez pedig a masodik-negyedik szakaszra jellemzé (Creswell & Clark, 2010; Creswell & Creswell, 2022; Kirdly és mtsai., 2014). Az első szakaszban a másodelemzés logikája alapján korábbi adatbázisokat (kvantitatív) és egyéb dokumentumokat elemeztünk (kvalitatív), amelyeket az interpretáció során kapcsoltunk össze, hogy értelmezzük az oktatási szektor rendszerkörnyezetét. A második szakasztól kezdve indul el a magyarázó egymásra épülő szakasz, amely kvantitatív adatgyűjtéssel kezdődik (1. kutatás: eszközökre fókuszáló kutatás első és második megvalósítása; 2. kutatás: átfogó kérdőíves adatfelvétel), amelynek elemzése során azonosítottuk azokat az eseteket, amelyek lehetséges fókuszai az esettanulmánynak. A következő szakaszban kvalitatív logikában az esetelemzés zajlott (a kérdőíves adatok konkrét esetre vonatkozó összegzése mellett honlapelemzést és dokumentumelemzést végeztünk). Végül a kutatási eredményeket (másodelemzés, kvantitatív vizsgálatok, esettanulmány) jelen kötetben összegeztük. A szakaszokat és főbb fókuszait, illetve a kutatási kérdéseket az 5. ábra foglalja össze.
