Seite 71 [71]
OCR
2. KUTATÁSMÓDSZERTAN 69 perspektívájába, ezzel megadva azt a keretet, amelyet az elméleti összegzés során is követtünk. A kutatás későbbi szakaszában tovább bontottuk és operacionalizáltuk a kutatási kérdéseket, amely mentén az eredmények bemutatását is strukturáltuk. Elsősorban a képesség-ökoszisztéma szemlélet hatékony alkalmazásához egy konkrét képességre fókuszáltunk: a 21. századi kompetenciák digitális megoldásokkal támogatott fejlesztése. Vizsgálatunkban ennek a kompetenciának a fejlesztéséről és felhasználásáról való képet mutatjuk be részletesen. A képesség-ökoszisztéma megközelítés jegyében az eredményeket, ahol lehetséges, a köznevelés és a felsőoktatás (pedagógusképzés), illetve a különböző régiók összehasonlításában is bemutatjuk. A végleges kutatási kérdés struktúra az alábbiak szerint alakult: 1. Mi jellemzi a képességformálás és képességfelhasználás dinamikáját az oktatási szektorban, figyelembe véve a digitális transzformáció kihívásait? 1.1. Hogyan jellemezhető a 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel támogatott fejlesztésének képessége a pedagógusprofesszió képességökoszisztémájában? 1.2. Hogyan jellemezhető a pedagógusprofesszió képesség-ökoszisztémájának dinamikája a 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel támogatott fejlesztésének képességén keresztül? 1.3. Milyen digitális oktatási stratégiák kapcsolódnak a 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel támogatott fejlesztésének képességéhez? 1.4. Milyen gátló tényezőket azonosíthatók a 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel támogatott fejlesztéséhez szükséges technológiai megoldások bevezetésében és mindennapi használatában? 2. Hogyan alkalmazkodnak az egyének és az intézmények a munka és a tanulás változásaihoz a pedagógusprofesszió képesség-ökoszisztémájában? 2.1. Milyen alkalmazkodási mintázatokat követtek a pedagógusok a digitális munkarendre való átállás keretében? 2.2. Milyen összefüggések fedezhetők fel a tanulószervezeti viselkedés, szervezeti kultúra és a digitális transzformációhoz való egyéni és szervezeti alkalmazkodás között a pandémia tapasztalatai alapján? 2.3. Hogyan befolyásolják az egyéni és szervezeti tényezők a digitális megoldások elfogadását és használatát? 2.4. Hogyan jellemezhető a pedagógiailag tudatos digitális eszközhasználat? A hároméves kutatási projektet négy szakaszra bontottuk. Az első szakaszban feltáró megközelítést alkalmaztunk, hogy értelmezzük az oktatási szektor rendszerkörnyezetét a digitális transzformáció szempontjából. Elsősorban szakirodalomelemzésre (beleértve a szürke irodalmat is), illetve meglévő adatbázisok másodelemzésére fókuszáltunk. Az eredményeket felhasználva terveztük meg
