OCR
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 67 gyar felnőttek 3196-a rendelkezik megfelelő problémamegoldási képességekkel a digitális környezetben a PIACC eredményei alapján, viszont a DESI index adatait figyelembe véve a digitális technológiák integráltsága viszonylag alacsony a KKV szektorban, így kérdéses a digitális képességek szükséglete iránti kereslet (nemzetközi téren növekvő kereslet figyelhető meg). Ehhez párosul az Eurostat adatbázis elemzése alapján az is, hogy az állások kb. 5096-át fenyegeti az automatizáció. Érdekes helyzet figyelhető meg, amely egyrészt mutat elmaradást és felkészületlenséget (digitális technológiák integráltsága a munkaerőpiacon, ami növelhetné a digitális képességek iránti keresletet), valamint túlképzést (ennek ellenére a digitális kompetenciák fejlesztése megvalósul, de nem kerülnek maradéktalanul kiaknázására). Éppen emiatt szükséges a képesség-ökoszisztéma szemlélet, ami pont az ilyen helyzetekben kínál megfelelő nézőpontot és keretrendszert. A helyzetértékelés és a fentebb bemutatott szempontok alapján jól látható az a komplex hatásrendszer, ami mind a bemenet, mind a folyamatok, mind a kimenet szempontjából, külső és belső tényezők alapján egyaránt hat az oktatási rendszerre. Mindezek középpontjába helyezhető a szervezeti (és egyéni) alkalmazkodás, változás és tanulás kérdésköre. Így a technológiai, egyéni, szervezeti, pedagógiai és környezeti tényezők figyelembevétele során az egyes elemek közötti illeszkedés (ennek kialakítása, fenntartása, menedzselése) lesz az elsődleges kérdés a digitális transzformáció kihívásaira való reakció tekintetében. A digitális transzformáció rugalmas szervezeti formákat kíván meg, amelynek megragadására kutatásunkban a tanulószervezet koncepcióját használtuk. A tanulószervezeti logikában kifejezetten az egyéni és a szervezeti tanulásra, innovációra, változásra és alkalmazkodásra, információ- és tudásmenedzsmentre helyeződik a hangsúly, amely alkalmas lehet a digitális pedagógiai innovációk elfogadásának és szervezeti implementációjának vizsgálatára. Kutatásunk során a képesség-ökoszisztéma megközelítés jegyében a pedagógusok digitális kompetenciájára fókuszálunk, együttesen vizsgálva a köznevelési (munkáltató) és a felsőoktatási intézményeket (pedagógusképzés). A felállított elméleti keretek és megfontolások alapján a kutatás módszertanának bemutatása következik.