Page 68 [68]
OCR
66 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., keretrendszerére építünk, de elméleti alátámasztás szempontjából Falloon tanári digitális kompetenciamodellje is fontos elemekkel szolgál az eredmények értelmezéséhez. Szervezeti szempontból is a digitálisan kompetens szervezet leírására törekedtünk, amely vonatkozásában több modellt is ismertettünk. A kutatásunk során a DigCompOrg keretrendszere került felhasználásra. Figyelembe véve a pedagógiai szempontokat, az egyéni és a szervezeti tényezők együttes vizsgálata arra vezetett minket, hogy az oktatási szektor kapcsán kifejezetten a pedagógus professzióra fókuszáljunk az elemzésünk során. A professzió egyéni (tanulás, fejlődés és autonómia), illetve szervezeti (elszámoltathatóság, ellenőrzés és támogatás) megközelítése olyan integráló keretrendszert biztosított a kutatás számára, amelyben együttesen elemezhetők az egyéni, szervezeti és környezeti tényezők hatásai. A környezeti tényezők összegző figyelembevétele során a képesség-ökoszisztéma szemléletet alkalmaztuk. , A képesség-ökoszisztéma munkavállalói kompetenciák önfenntartó hálózata egy adott ipar vagy régió vonatkozásában" (Windsor AL corso, 2008, o. 5). A kutatás során egy konkrét munkavállalói kompetenciára, a tanárok digitális kompetenciájára fókuszáltunk és ebből a szempontból vizsgáltuk a képességformálás és a képességhasznosítás dinamikáját. Az oktatási szektor szempontjából rugalmas az átjárás a két alrendszer között, hiszen a képességformálás mind a pedagógusképzésben, mind pedig a gyakorlat közben, munkahelyi tanulás keretében is értelmezhető. Mivel elsősorban pedagógiai kompetenciákra fókuszálunk, ezért ugyanazok a kompetenciák, amellyel a képességformálás történik, egyben a képességek hasznosítását is jelentik. Az ökoszisztéma megnevezés a biológiai fogalom asszociációja alapján jött létre, így Finegold (1999) alapján a kutatásunk szempontjából figyelembe vehetjük a katalizátort (digitális transzformáció, felerősítve a pandémia hatásával), illetve a kölcsönös függőségi viszonyokat (iskola-egyetem, illetve az oktatástechnológiai ipar együttműködése és kölcsönhatása a digitális pedagógiai kompetenciák fejlesztése kapcsán). Az ökoszisztéma megközelítés másik két fontos eleme a tápanyag és a támogató környezet, amelynek megléte elsősorban oktatás- és fejlesztéspolitikai kérdés. Az ökoszisztéma szemlélet továbbá a regionalitás kérdését is felveti, amely egy fontos elemzési szempont lesz a kutatásunk során. A környezeti tényezők kapcsán elemezhetjük a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi adatok alapján a digitális fejlettség és érettség szintjén (országosan és a szervezetek, egyének szintjén). Nemzetközi mérések (CEDEFOP, PIA AC) alapján megállapíthatjuk, hogy Magyarországon nem hatékony a képességpárosítás (képességkereslet és -kínálat összehangolása) és alapvetően alulteljesítünk a digitális kompetenciák területén. A pedagógus professzió tagjaira alulfoglalkoztatottság/ túlképzettség jellemző a munkavégzés során elvárt feladatokat tekintve, azonban a digitális képességek tekintetében képességrésről (skills gap) beszélhetünk. A ma
