Oldal 62 [62]
OCR
60 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., kodásban. Elemzésük során kiemelik a vezetés szerepét, elsősorban az erőforrások biztosítása szempontjából, mind a pedagógusok, mind a diákok számára, illetve a veszélyhelyzet megítélésében és a szükséges döntések meghozatalában. Ahogyan a korábbiakban bemutatott reziliencia modellekben, az esetek bemutatása kapcsán is fontos szerepet játszott a helyzet elfogadása. Az eredmények alapján azok a pedagógusok, akik nem fogadták el a fennálló helyzetet, nem vettek részt a közösségi tudásmegosztás folyamatában. A veszélyhelyzeti időszak alatt a vizsgált iskolákban megerősödött a pedagógusok folyamatos fejlődésének gyakorlata, a gyors reakció miatt kiemelten a nonformális és informális tanulás lehetőségeinek terén (pl. coaching). A pozitív szervezeti klíma és jó kollegiális kapcsolatok pedig hozzájárultak a tudásmegosztás hatékony működtetéséhez. König és munkatársai (2020) német kontextusban vizsgálták az iskolabezárásokhoz való alkalmazkodás kérdését. Tanulmányukban kiemelték az adaptív tanítás fontosságát a minőségi oktatás szempontjából, illetve a tanárok énhatékonyságát a differenciálás és a visszajelzés biztosításának területén. Ezek az elemek elsősorban a tanárok digitális és egyéb kompetenciáira utalnak az átálláshoz való alkalmazkodás szempontjából. Javaslatuk alapján az iskoláknak ki kellene alakítaniuk saját megközelítésüket a kevert oktatás szempontjából. Természetesen ez szakpolitika kérdése is, így ez a kérdés sok vitát felvet (pl. az iskola, mint a társas tanulás színtere). A bemutatott két tanulmány jól rávilágít az egyéni, szervezeti és szakpolitikai szint kölcsönhatására. Ahogyan többször is utaltunk rá, a tanulószervezet modellje egy lehetséges, átfogó keretrendszer lehet a szervezeti tanulás, szervezeti változás és alkalmazkodás általános leírására és a modell így potenciálisan alkalmas lehet arra, hogy leírja a digitális transzformációhoz való alkalmazkodás lehetséges dimenzióit és folyamatait is. »A tanulószervezet egy komplex adaptív rendszer, amelynek vezetése, szervezeti struktúrája, kultúrája és emberi erőforrásai lehetővé teszik az adaptív viselkedésváltozást a tanulószervezeti viselkedés (tudásmenedzsment, munkabelyi és szervezeti tanulás, változásmenedzsment) folyamatainak működtetésével. A definícióban megjelenő tanulószervezeti viselkedés lehetővé teszi egyrészt a munkabely tanulási környezetként való fejlesztését (tanulásfejlődés műveletek), másrészt a folyamatosan gyűjtött külsőbelső adatokra építve (tudásinformáció műveletek) a batékony változásmenedzsment folyamatok (változásalkalmazkodás műveletek) megvalósítását annak érdekében, hogy a szervezet képes legyen alkalmazkodni a dinamikusan változó környezethez, és elérni a különböző érintettek számára is fontos céljait.” (Horvath, 2022b, o. 51). A definíció lefedi a tanulószervezet négy megközelítési lehetőségét: szervezeti tanulás, tanulástámogató kultúra, tanulástámogató struktúra és munkahelyi tanulés (Ortenblad, 2015). Ortenblad (2019) kontextus-adaptält megkôzelitésében
