Oldal 61 [61]
OCR
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 59 zott keretrendszerük olyan új elemekkel egészítheti ki a fókuszunkat, amelyek konkrétan azokra a technológiai megoldásokra vonatkoznak, amelyek a digitális transzformáció kapcsán változást hoznak a meglévő folyamatokba. A digitális transzformáció kapcsán kiemelt technológiák közé tartozik az internet, a közösségi média, a blokklánc technológia, mesterséges intelligencia, robotika, a dolgok internete stb. A technológiák és sajátos jellemzői tulajdonságaik (pl. újraprogramozhatóság, konnektivitás, állandó jelenlét, modularitás, személyre szabhatóság stb.) nagy mértékben meghatározzák transzformatív jellegüket, illetve az adatokhoz való hozzáférés lehetőségét (mennyiségben és minőségben). Ez utóbbi tényezőnek az oktatás szempontjából is kiemelt relevanciája van. Gondoljunk arra, hogy a rengeteg rendelkezésre álló és sokszor ellentmondó információkból hogyan tudjuk kiszűrni a valós és hasznos tartalmakat, vagy adott esetben az álhírek, deepfake videók terjedésére. Modellük másik fontos ága, amely a technológia mellett beemeli a környezeti kontextust is, felhívja a figyelmet a jogi és szakpolitikai háttér fontosságára (pl. digitális infrastruktúra, sztenderdek, szabályozó keretrendszerek), az iparág sajátosságaira és az ügyfelek jellemzőire (pl. elvárások, növekvő igény az önkiszolgáló rendszerek iránt, növekvő igény az IKIT eszközök, a digitális kapcsolódás iránt, növekvő online tartalomfogyasztás stb.). A keretrendszer további elemeinek fontos szerepe jut a kutatásunk módszertanának bemutatásában. Itt most azokat az elemeket emeltük ki, amelyek komplexitásukban jól megragadják azt a racionális, nyílt rendszerértelmezést, amelyben a szervezetekről gondolkozunk, jelen esetben a digitális transzformáció kihívásaihoz alkalmazkodó, tanuló szervezet sajátosságait, A szervezeti alkalmazkodás kérdése hangsúlyosan előtérbe került a COVID-19 kapcsán is (nem csak az oktatási szektorban). Khanal és munkatársai (2021) kutatásukban elemezték, hogyan reagáltak az oktatási intézmények a járványügyi helyzetre. Az elemzésük alapján az oktatási intézmények igyekeztek (elsősorban) stratégiai válaszuk varianciáját növelni, amely elsődleges a tanulás-tanítás folytatása érdekében. Az interakciós mintázatok tekintetében látható, hogy (elsősorban az iskolavezetés, tanárok, diákok, szülők között) számuk és sűrűségük növekedett, amely szintén fontosnak bizonyult a kihívás hatékony kezeléséhez. Az áttekintett tanulmányok alapján az oktatási intézmények kísérleteztek az online oktatás lehetőségeivel. A szervezeti tanulási folyamatok elemzése során elsősorban a szervezetek felfedező magatartása dominált az áttekintett tanulmányokban, vagyis keresték azokat az új gyakorlatokat, technológiákat, stratégákat, amelyek lehetővé tették egyrészt a távolságtartás megvalósítását, másrészt a tanulási igények kielégítését a megváltozott helyzetben. Az összegzés megerősíti a vezetés szerepét a sikeres folyamatok megvalósításában. Kopp és Pesti (2022) két magyar iskola esetelemzése kapcsán mutatja be a szervezeti tanulás és reziliencia szerepét a digitális munkarendhez való alkalmaz
