Seite 59 [59]
OCR
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 57 jelennek meg a modellekben, mint például a vezetés elköteleződése és támogatása, a munkatársak folyamatos szakmai fejlődése, az infrastruktúra biztosítása stb. Ezek az elemek ugyanúgy megjelenhetnek, ha a keret nem a digitális érettség lenne, hanem mondjuk a fenntarthatóság kihívásaihoz való igazodást helyeznénk a fókuszba. Éppen ezért a következő fejezetben ezen megfontolások gyökereit, a szervezeti alkalmazkodás és tanulás területét tekintjük át (fókuszálva az oktatás digitális transzformációjának keretére), bemutatva olyan alapvető modelleket, amelyek hasznosak lehetnek az általános változási, alkalmazkodási, fejlődési folyamatok elemzésében és megértésében. Kutatásunk alapvető elméleti kereteit ezek a megközelítések adják. Látni fogjuk, hogy a bemutatott elméleti keretek néhány eleme visszaköszön a digitális érettség modellekben, de jól körülírják az egyéni digitális kompetencia sajátosságait, fejlesztési lehetőségeit is, valamint a technológia integráció egyéb folyamatait és modelljeit. Éppen ezért a szervezeti alkalmazkodás és tanulás elméletére egyfajta integratív elméleti keretként tudunk tekinteni, amelyből levezethetők kutatásunk alapvető kérdései is. 1.2.3.2. Szervezeti alkalmazkodás és tanulás A szervezeti alkalmazkodás (organizational adaptation) örökzöld témának tekinthető a szervezetelméleti szakirodalomban, gyakorlatilag a stratégiai menedzsment fő céljának tekinthető. Az idő előrehaladtával természetesen ennél a fogalomnális megfigyelhető a különböző kifejezések, megközelítések elterjedése, a konceptuális fókusz hiánya. Egy általánosabb definíció értelmében a szervezeti alkalmazkodás a szervezeti tagok által végzett tudatos döntéshozás, amelyek alapján megfigyelhető cselekvések által csökken a távolság a szervezet és környezete között (Sarta és mtsai., 2021). A definíció alapvetően a szervezet-környezet interakciójára, illeszkedésére (, fit") épít, nem véletlen, hogy az alkalmazkodás, adaptáció annak biológiai megfelelőjének analógiájaként tekinthető. Olyan fogalmak jelennek meg az alkalmazkodás kapcsán, amelyek jól köthetők a tanulás és a változás fogalmaihoz (visszajelzés a környezettől, a viselkedés alakítása stb.). A szervezeti alkalmazkodással foglalkozó irodalom gyakran foglalkozik az erőforrások és viselkedésváltozás; a rutinok, kapacitások és tudás; irányítás és érintett-menedzsment; valamint a versenyképesség és intézményi nyomások területével. A szervezeti alkalmazkodás keretében a szerzők gyakran foglalkoznak a szervezeti kultúra, szervezeti tanulás, változásmenedzsment, illetve az innováció kérdéskörével (Sarta és mtsai., 2021), amelyek az oktatási szervezetek alkalmazkodásával foglalkozó irodalmakban, illetve a tanulás szempontjából is kiemelt területek. Ez különösen igaz, ha a tanulásnak egy olyan definícióját vesszük, amely adaptív viselkedésváltozásként tekint a fogalomra (Nahalka, 2003), amit egyaránt értelmezhetünk az egyénre, illetve a szervezetre is.
