Oldal 58 [58]
OCR
56 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO .., 3.4. A szakmai fejlődés informális lehetőségei 4. Iskolai digitális kultúra 4.1. Szervezeti kommunikáció 4.2. Digitális énmegjelenítés 4.3. A digitális tartalmak etikus használata 4.4. Szakmai hálózatok és partneri kapcsolatok 4.5. Digitális tartalmak létrehozása és megosztása 5. Infrastruktúra 5.1. A digitális eszközpark fejlesztése és beszerzése 5.2. Tanulási terek (fizikai és virtuális környezet) 5.3. Hálózati infrastruktúra 5.4. A digitális eszközpark működtetése 5.5. Szabályzatok, biztonság és adatvédelem 5.6. A digitális eszközpark biztosítása 5.7. Saját informatikai eszközök használata (BYOD, Bring Your Own Device) A DNR rendszer elemei átfogóan közelítik meg a digitális transzformáció kérdéskörét. A korábban már hangsúlyozott elemek mellett kiemelésre kerül a digitalizáció átgondolása az iskolák adminisztratív működését tekintve. A technológia használat kapcsán érzékelhető, hogy a hangsúly a pedagógiailag tudatos eszközhasználat felé tolódott, explicitebbé váltak a pedagógiai tervezés szempontjai. Szofisztikáltabb lett akommunikáció területe is, megjelenik a digitális énmegjelenés, amely az iskolák marketingje szempontjából lehet fontos. A fejezet keretében számos digitális érettség modellt áttekintettünk. Jól látható, hogy az üzleti/tanácsadói világ és ezzel párhuzamosan a menedzsment tudományok területe domináns ezen modellek kialakításában, tesztelésében. Az oktatás területén is számos hazai, nemzeti, nemzetközi kezdeményezést azonosítottunk és mutattunk be. A modellek változó módon helyeznek hangsúlyt a vezetés, a stratégia, az implementáció, az innováció, a szervezet, a pedagógiai folyamatok, az adminisztráció, az infrastruktúra és egyéb tényezők szerepére. Általában elmondható, hogy a legtöbb modell konceptuális keretek között marad vagy a gyakorlati kipróbálás szintjéig jut el. Az esetek többségében azonosíthatunk tudományos igényű kutatási folyamatokat a modellek kialakításában, de a legtöbbször korábbi modellek szintézisére, szakirodalmi áttekintésre és szakértői adatgyűjtésre, véleményezésre épiilnek és pszichometriai elemzésiik elmarad vagy még varat magara. Erdemes a modellek mögött meghúzódó elméleti és gyakorlati megfontolásokat is áttekinteni, amely elemekre már utaltunk az egyes modellek esetén. A modellek hátterében alapvetően egyfajta változásmenedzsment logika áll: hogyan képesek az intézmények úgy működtetni és átalakítani a saját rendszerüket, folyamataikat, hogy alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz (jelen esetben a digitális transzformáció kihívásaihoz). Ezért több esetben olyan általános elemek
