Page 55 [55]
OCR
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 53 es tanitäs; IKT kultüra; IKT erőforrások és infrastruktúra. Az elemek leírásából jól látható, hogya DMFHEI modell figyelembe veszi a felsőoktatási intézmények sajátosságát, kitér a tanulás-tanítás mellett a felsőoktatás további misszióira (kutatás, harmadik misszió), illetve olyan logikába ágyazza a digitális érettséget, amely jól illeszkedik a felsőoktatási intézmények működéséhez (pl. minőségbiztosítási folyamatokba való ágyazás). Természetesen ez utóbbi nem zárja ki, hogy például a köznevelési rendszerre vonatkozó modellek esetén is érvényesüljön a minőségbiztosítási logika. Ebből is látható, hogy az alrendszerek tanulhatnak egymástól, illetve, ha speciálisan egy határátlépő területet vizsgálunk (pedagógusképzés), akkor kifejezetten előremutató lenne az alrendszerek összekapcsolása. Egy újabb, felsőoktatásra fókuszáló modell következik, amely az Európai Bizottság és az OECD együttműködésében született. A HElnnovate (szójáték a felsőoktatási intézmény angol elnevezésének rövidítéséből — higher education institution — és az innováció angol megnevezéséből) egy ingyenes önértékelő eszköz, amely köré egy komoly szakmai közösség és platform épült, ahol különböző útmutatók, workshop leírások, esettanulmányok, jó gyakorlatok érhetők el a modellhez kapcsolódóan. A modell alapvetően a vállalkozói egyetem (entrepreneurial university) koncepciójához kapcsolódik és később került kiegészítésre egy olyan dimenzióval, ami a kutatásunk szempontjából is érdekes lehet. Jelenleg a modell az alábbi dimenziókat méri fel: vezetés és irányítás; szervezeti kapacitás: emberek, erőforrások, ösztönzők és díjak; vállalkozói oktatás és tanulás; a vállalkozók felkészítése és támogatása; digitális átállás és digitális képesség; vállalkozói ökoszisztéma és hálózatok; a nemzetközi intézmény; a vállalkozó szemléletű felsőoktatási intézmény hatása. A nyolc dimenzióból csak egy irányul kifejezetten a digitális érettségre (hiszen a modell eredendő fókusza nem ez volt) és annak a részletes leírása is alapvetően arra fókuszál, hogyan tudja a digitális átállás támogatni a vállalkozói egyetem kialakítását. A vizsgált dimenzióban megjelenik a szervezeti kultúra, a stratégia, az infrastruktúra, a digitális eszközök oktatási gyakorlatban való használatának támogatása, a nyílt oktatási segédanyagok (OER — open educational resources) használata, illetve a fenntarthatóság és az inklúzió dimenziója is (HElnnovate, 2023). A modell előnye, hogy nemcsak önmagában vagy általában a minőség és a hatékonyság fejlesztése érdekében jelenik meg a digitális transzformáció, hanem itt kifejezetten szervezeti, vezetési, pedagógiai célt kap (vállalkozói egyetem fejlesztése, vállalkozói szemlélet fejlesztése). Végül pedig a DigCompOrg keretrendszer bemutatására kerül sor. A modell egy komplex kutatásfejlesztési projekt eredményeként alakult ki, amelynek keretében több, oktatásra specializált modellt is részletesen elemeztek. Az így kialakított modell hét tematikus elemet tartalmaz, ami 15 alelemre bomlik, amit összesen 74 indikátor ír le. A modellhez tartozik még egy további üres elem, amit az adott szektor sajátosságai mentén lehet feltölteni, specifikálni. Így a modell rugalmasan
