Oldal 54 [54]
OCR
52 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO .., amelyet a TÄMOP 3.1.1, 08/1-2008-002, „21. szäzadi közoktatäs-fejlesztes, koordináció". projekt keretében készítettek. Érdekesség, hogy a modellhez egy akkreditációs rendszert is terveztek, az egyes iskolák mérésén túl az országos adatok összegzése is fontos szempontként jelent meg. A modell 91 pozitív állítást tartalmaz, amelyről el kell dönteni, hogy mennyire megoldott (nem megoldott, nem teljesen megoldott, majdnem teljesen megoldott, teljesen megoldott). Az állítások érintik a tanulás, a tanítás, a szervezeti működés és az infrastruktúra kérdéskörét. Bár önértékelő eszköz, az értékelés mellett meg kell jelölni az adott döntés bizonyítékát is (pl. óravázlat, tanulói interjúk, honlap stb.). A modell szemléletét tekintve az ,intézményfejlesztő szemléletű eszköz- és módszerhasználatra" helyezi a hangsúlyt (Hunya, 2010). Az eLEMÉR egy komplex rendszer, ami túlmutat az egyszerű önértékelő kérdőív logikáján, így megbízhatósága erősebb, mint a klasszikus meröeszközöke. Tartalmät tekintve kiegyensúlyozott a szervezeti és tartalmi elemek tekintetében, logikájában is fejlesztő szemléletű. A következő modell, amit bemutatunk a horvát fejlesztésű digitálisan érett iskolák keretrendszere (FDMS - Framework for Digitally Mature Schools). Ennek a keretrendszer is uniós támogatásból valósult meg a fejlesztése. A modell elsődleges célja, hogy feltáró jelleggel megvizsgálja a horvát általános és középiskolák digitális érettségét. A modell által értékelt öt dimenziót (tervezés, menedzsment és vezetés; IKT a tanulásban és tanításban; digitális kompetencia fejlesztése; IKT kultúra; IKT infrastruktúra) 38 tétel írja le. Ez a 38 tétel egy értékelő táblában képzelhető el, ugyanis mindegyikhez ötszintes leírás tartozik (alap, kezdeti, e-képes, e-magabiztos, e-érett). Például az IKT infrastruktúra területéhez tartozó elem, az iskola szoftverellátottsága, az alapszinten azt jelenti, hogy csak operációs rendszer van telepítve a számítógépekre. A további szintek differenciáltsága az alapvető irodai szoftvercsomagokkal (pl. szövegszerkesztő, táblázatkezelő stb.) és egyéb specializált szoftverekkel (pl. Geogebra) való ellátottságot jelöli. Az EDMS megközelítése komplex. A menedzsment oldaláról megjeleníti a jövőkép, stratégia, implementáció kérdésköreit. A tanulás-tanítás területét részletesebben is lebontja, foglalkozik többek között a tervezéssel, digitális tartalmakkal, értékeléssel és megjelenik a sajátos nevelési igényű tanulók figyelembevétele is. További előremutató sajátossága a modellnek, hogy a digitális kompetenciák fejlesztése kapcsán expliciten megjeleníti az informális tanulás fontosságát (Balaban és mtsai., 2018; Begicevic Redjep és mtsai., 2021). Az FDMS modell az alapfokú és a középfokú oktatásra fókuszálva került kifejlesztésre. Durek és munkatársai (2017) kidolgoztak egy, a felsőoktatásra specializált változatot is. A felsőoktatási intézmények digitális érettség keretrendszere (DMFHEI - Digital Maturity Framework for Higher Education Institutions) het dimenziót tartalmaz: vezetés, tervezés és menedzsment; minőségbiztosítás; tudományos kutatómunka; technológiatranszfer és társadalmi szolgálat; tanulás
