Oldal 46 [46]
OCR
44 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., 2. pedagógiai tudás (PK — pedagogical knowledge): általános tudás a tanulástanítás folyamatairól és gyakorlatáról. 3. technológiai tudás (TK — technology knowledge): általános tudás az oktatásban használatos eszközökről (pl. tankönyv), digitális eszközökről (pl. laptop) és szoftverekről (pl. Geogebra). Ez a dimenzió általános technológiai tudást jelenít meg (pl. hogyan kell telepíteni egy szoftvert). 4. pedagógiai szaktárgyi tudás (PCK — pedagogical content knowledge): annak a tudása, hogyan lehet a leghatékonyabban tanítani egy bizonyos szaktárgyi elemet, figyelembe véve a tartalmi elemek szerveződését, a diákok előzetes tudását, a tudáselemek reprezentációját stb. 5. technológiai szaktárgyi tudás ( TCK — technological content knowledge): annak a tudása, hogy bizonyos technológiai megoldások hogyan kapcsolhatók össze a szaktárgyi tartalommal (pl. geometria tanítása Geogebra segítségével). 6. technológiai pedagógiai tudás (I PK — technological pedagogical knowledge): annak a tudása, hogy hogyan lehet a technológiai eszközöket különböző pedagógiai célokra felhasználni. 7. technológiai pedagógiai szaktárgyi tudás (TPCK — technological pedagogical content knowledge): annak a tudása, hogy hogyan lehet egy bizonyos szaktárgyi elemet a technológia segítségével hatékonyan bevinni a tanulási-tanítási folyamatba. Később a modellt kiegészítették a kontextus szerepével, megjelölve a kontextuális tudás (XK — conteXtual knowledge) szerepét, amely a tanärok kontextusrél alkotott tudását írja le. Ez kifejezetten releváns lehet a szervezeti aspektusok beemelésénél is, hiszen ez jelentheti például a szervezeti kontextusnak is az ismeretét, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a pedagógusok egy oktatástechnológiai újítást vezessenek be intézményükben (Mishra, 2019). A modell megfogalmazásában a , tudás" (knowledge) szót használja, pedig értelemszerűen az egyes dimenziókban megjelennek a tudás, ismeretjellegű elemek mellett képességek és attitűdök is, így talán helyesebb lenne kompetenciaként tekinteni a modell elemeire. A TPACK modellt használó kutatások alapján például elmondható, hogy a tanulók hasznosnak és hatékonynak ítélték meg azokat a nyelvi kurzusokat, amelyek a TPACK szellemiségében születtek. Kritikaként az fogalmazható meg, hogy a modell kérdőíves formában való operacionalizálásában nehézségekbe ütközik a határdimenziók pontos megfogalmazása és elkülönítése (].-J. Tseng és mtsai,., 2022). Wang és munkatársai (2018) megerősítik a TPACK modell gyakorlati hasznosítását a pedagógusképzésben, kiemelve annak a fontosságát, hogy a tanárképzők modellezzék saját gyakorlatukon keresztül a technológia pedagógiailag tudatos használatát. Szintén a pedagógusképzés területén vizsgálta meta-analízisük keretében Ning és munkatársai (2022), hogy bizonyos intervenciók hogyan hatnak
