Oldal 42 [42]
OCR
40 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., Végül a harmadik lépés során a pedagógusok a tanulási-tanítási tevékenység után elemzik tevékenységüket és módosítanak a gyakorlatukon, ha szükséges. A modell egy jól hasznosítható, gyakorlati eszköz, folyamatleírás, a technológia integráció pedagógiailag tudatos átgondolásához. A következő modell a Technológia Integráció Mátrix (TIM), amely egyrészt az első blokkban bemutatott modellekhez hasonlóan szintekre épít (belépőszint, átvétel szintje, adaptációs szint, beillesztés szintje, átalakítás szintje), másrészt viszont egy tanulási környezet öt jellemzőjét veszi sorra (aktív, kollaboratív, konstruktivista, autentikus, célvezérelt tanulás). A mátrix a tanulási környezet jellemzői mentén írja le a különböző szinteket, így egy részletesebb indikátorrendszerrel rendelkezik, mint elődei és erőteljesen épít a pedagógiai tudatosságra a tanulási környezet fogalmának beemelésével (Harmes és mtsai., 2016). A modell inkább tanácsadói jelleggel hasznosítható, elérhetősége is korlátozott ilyen szempontból, kevésbé jelenik meg a kutatásokban. Végül a korábbiakban bemutatott modellek egyes elemeit ötvöző, de egyszerűbb megközelítést tartalmazó modellt mutatunk be, amelyet kutatásunk során is felhasználtunk. A PIC-RAT modell két dimenziót egyesít. Egyrészt arra fókuszál, hogy a tanulók milyen kapcsolatba kerülnek a technológiával, milyen szerepben kell használniuk azt: passzív (például meg kell hallgatniuk egy podcastot), interaktív (pl. szimulációk manipulálása) vagy kreatív (videó készítése egy adott tananyagtársaknak történő megtanítása érdekében). A másik dimenzióban a modell azt vizsgálja, hogy az adott technológiai megoldás hogyan alakítja át a pedagógus korábbi pedagógiai gyakorlatát: helyettesít (pl. digitális tanulókártyák használata papíralapúak helyett), felerősít (pl. változáskövetés használata Google Docs-ban társértékelés keretében), vagy átalakít (pl. a tanulók információt gyűjtenek a helyi közösségükről mobiltelefonon található GPS segítségével) (Kimmons és mtsai., 2020). A modell nemcsak különböző szinteket különít el, de a tanuló és a tanár szempontjából egyaránt vizsgálja az integráció kérdését. A modellben megjeleníthetők konkrét eszközök, folyamatok és egyéb pedagógiai módszerek is, tehát komplexen használható. A modell felépítéséből következik, hogy a fókusz a pedagógiai célokon van, hiszen egy konkrét eszközt a mátrixban bárhol el lehet helyezni, annak függvényében, hogy mire használja az adott pedagógus (pl. a Google Classroom lehet egyszerűen egy fájlok feltöltésére használt tároló, de egy interaktív, társértékelést lehetővé tevő platform is). A modell egyes elemeit a 3. ábra mutatja.
