OCR
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 33 felhasználói vélekedésre épít, miszerint az adott technológia használata javítani fogja a felhasználó munkahelyi teljesítményét. A használat észlelt egyszerűsége pedig annak a kifejeződése, hogy a felhasználó mit gondol, mennyire lesz egyszerű az adott technológia használata. Ez a két tényező határozza meg a modellben a felhasználó attitűdjét a technológia elfogadása iránt, amely bejósolja a viselkedési szándékot, ami pedig a konkrét használathoz vezet (Davis, 1989; Davis és mtsai., 1989). A modelláltalános háttértényezőket is figyelembe vett, ám ezek alapvetően nem kerültek specifikálásra. A TAM modell tovabbfejlesztésére Venkatesh és Davis (2000) cikkében került sor (TAM2). A modell bővítése az indokolt cselekvés elméletére épített szubjektív normákból fakadó továbbgondolása. Maga az indokolt cselekvés elmélete is továbbgondolásra került, Ajzen (1991) tervezett viselkedés (TPB - theory of planned behaviour) elméletével. A tovabbfejlesztett modell figyelembe veszi, hogy egy egyén akkor is dönthet egy adott viselkedés megvalósítása mellett, ha önmaga nem is feltétlen ért egyet vele, de úgy ítéli meg, hogy a társas közeg vagy kiemelt referenciaszemélyek szempontjából fontos és kívánatos lehet az adott viselkedés. Az image jelentősége is előtérbe került, mint a viselkedést befolyásoló tényező (az egyén kedvezőbben akar feltűnni a referenciacsoportjában), továbbá a használat önkéntes jellegét is beemelték a modellbe. Ezen felül figyelembe vették a technológia relevanciáját a munkavégzés szempontjából, az általa végzett munka minőségét és az eredmények bemutathatóságát. Ezek a tényezők direkt befolyásolótényezőként jelentek meg az észlelt hasznosság szempontjából (a szubjektív norma pedig a használati szándékot is közvetlenül bejósolja az új modellben). Az önkéntesség mellett még a felhasználó tapasztalatát is bevonták a modellbe, Ez a két tényező a szubjektív normák és az észlelt hasznosság, valamint a használati szándék közötti kapcsolatot moderálják. A TAM3-as modell kialakítása Venkatesh és Bala (2008) nevéhez fűződik. Míg a TAMZinkább az észlelt hasznosság prediktorait bővítette, addiga TAM3, ezeket megtartva, a használat észlelt egyszerűségét befolyásoló tényezők körét bővítették (és az előző modell néhány kapcsolati összefüggését módosították). A modell olyan elemekkel egészült ki, amelyek a számítógép-használati énhatékonyságot, a külső kontroll érzetét, a számítógépekkel szembeni szorongást, illetve játékos attitűdöt jelenítik meg. Ezenfelül a technológia használatának észlelt élvezete és az objektív használhatóság került be, mint tényező. A következő állomás (bár időben megelőzi a TAM3-as modellt) az egyre burjánzó modellek sorában egy egységesítésre törekvő megközelítés volt. A technoldgiaelfogadas és -hasznalat egységesitett elmelete (UTAUT - Unified Theory of Acceptance and Use of Technology) a koräbbi &s egyéb modellek szintézisére építve, átfogóan kívánja megragadni a technológiaelfogadást befolyásoló tényezők komplex körét. Venkatesh és munkatársai (2003) több korábbi modell tapasztalatait szin