OCR
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 3I tanulásának keretét, illetve a szervezeti tanulás aspektusait a kutatásunk során, amely ätszövi az oktatästechnolögiai üjitäsokröl valö gondolkodäsunkat. Ennek megfelelően a technológia integráció és elfogadás modelljeinek bemutatása után, az egyéni tényezők keretében elsősorban a pedagógusok (digitális) kompetenciáira, a szervezeti tényezők esetében pedig a szervezeti tanulás aspektusaira fókuszálunk. 1.2.1. A technológiaintegráció és -elfogadás modelljei A technológiaintegráció és -elfogadás kérdésköre kiterjedt szakirodalommal rendelkezik. Az egyik meghatározó irány az új technológiák felhasználói elfogadását magyarázó modellek területe. A következő alfejezetekben bemutatásra kerülnek ezen modellek legfontosabb elméleti megközelítései, illetve a leggyakrabban használt modellek. A modellek bemutatását oktatáskutatási példákkal támasztjuk alá. Kiindulópontként bemutatjuk Everett Rogers diffúzióelméletét, amely fontos kiindulópontja a következőkben bemutatott modelleknek is. Rogers (2003) elméletében megjelennek közgazdaságtani, döntéselméleti szempontok, illetve személyiségjegyekre alapuló megfontolások is. Folyamat szempontjából a modell a tudásból indul ki, majd számba veszi a felhasználók meggyőzéséhez szükséges elemeket (relatív előnyösség, kompatibilitás, komplexitás, kipróbálhatóság, megfigyelhetőség). Ezen szempontok alapján születik meg a felhasználóban a döntés, hogy az adott újítást átveszi vagy elutasítja. Ez nem egy egyszeri döntés a modell apaján, hanem később felülvizsgálható, így beszélhetünk folytatólagos használatról vagy kései átvételről, illetve ahasználat megszűnéséről és folytatólagos elutasításról. Ezek a döntések az implementáció fényében, a mindennapi működés során szerzett visszaigazolások alapján kerülnek meghozásra. Rogers személyiségjegyek alapján is bemutatja az innovációk terjedését, klasszikus modelljében a Gauss-görbe mentén osztja fel az innovációk átvétele szempontjából jellemezhető csoportokat: újítók, korai átvevők, korai többség, kései többség, lemaradók. A modell egyes elemeit mutatja az 1. ábra.