Page 32 [32]
OCR
30 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO .., 1.2, AZ OKTATÁSTECHNOLÓGIAI ÚJÍTÁSOK INNOVACIOELMELETI ASPEKTUSAI Kutatásunk elméleti keretezése során nagy mértékben építettünk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, az Országos Tudományos Kutatások Alapprogramjának keretében megvalósuló kutatási projekt (INNOVA) eredményeire, amely az oktatási innovációk keletkezésének és terjedésének sajátosságait vizsgálta (OTKA azonosító: 115857). Kutatásunk során a digitális transzformáció hatásait az oktatástechnológiai újításokon keresztül próbáljuk megragadni. Az innovációelméleti perspektíva segít keretezni ezeket az újításokat (a fizikai produktumok mellett felhívja a figyelmünket a pedagógiai folyamatok, szervezeti működés átalakításának lehetőségeire is), illetve folyamatperspektívába helyezve a kérdést beemeli a térbeli és időbeli dimenziót (utalva az innovációk keletkezésére és terjedésére), valamint azokat az egyéni és szervezeti tényezőket, amelyek befolyásolhatják vagy gátolhatják ezeket a folyamatokat. Az innováció az OECD (2018) Oslo kézikönyve szerint lehet folyamat, illetve termék is. Definíciója szerint az (üzleti) innováció egy új vagy továbbfejlesztett termék vagy (üzleti) folyamat (vagy ezek kombinációja), amely jelentősen különbözik a szervezet korábbi termékeitől vagy folyamataitól, illetve amelyet a szervezet piacra vitt vagy bevezetett a saját működésében. A definícióban szereplő produktum alatt egyaránt érthetünk fizikai terméket vagy szolgáltatást (illetve ezek kombináciöjät). Ez a megkülönböztetés azért is nagyon fontos, mert az innovációkutatás tradicionálisan, a jelenleg domináns közgazdasági megközelítésben, elsősorban a fizikai termékekre fókuszál. Az oktatás szempontjából számunkra relevánsabb a szolgáltatásalapú innovációk sajátos világa (service-based innovation), azon belül is a közszolgáltatásokra jellemző innovációs folyamatok. Ezek a megközelítések előtérbe helyezik az innováció folyamatjellegét, az ügyfélközpontúságot (user- vagy client-driven innovation). Fontos szerep jut a munkavállalóknak is (employee-driven innovation), hiszen a pedagógiai gyakorlatban fókuszálhatunk a mindennapi munkavégzésbe és gyakorlatba ágyazott innovációkra (practice- vagy work-based innovation), amely gyakran láthatatlan marad. Az oktatási környezetbe ágyazva problémamegoldó munkahelyi tanulásként is értelmezhetjük az innovációt, hiszen az új tanulásszervezési, tanítási módszerekkel, új oktatási eszközökkel való kísérletezés az egyik legalapvetőbb formája az innovációnak (teacber-led workplace innovation). Ha az innovációt kreatív, problémamegoldó tanulásnak, kísérletezésnek tekintjük, akkor eljutunk az INNOVA projekt innovációértelmezéséhez, amely a rutintól való eltérő viselkedést, a rutin mutációját tekinti innovációnak (Fazekas és mtsai., 2017). A fentiekben bemutatott innovációértelmezés helyezi előtérbe az egyéni (munkahelyi, felnőttkori) tanulás, a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének és
