Page 31 [31]
OCR
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 29 1.1.3.2. A digitális oktatás a mesterséges intelligencia tükrében Épphogy túllendült az oktatási rendszer a veszélyhelyzeti távolléti oktatás időszakán és elkezdte feldolgozni a tapasztalatokat, amikor egy újabb, sokkszerű jelenség söpört végig a nyilvánosság körében. Az OpenAIl által fejlesztett nagy nyelvi modell (LLM - large language model), a ChatGPT (generative pre-trained transformer) kapcsän kongattak meg ismét a tradicionAlis oktatäs végét jelző vészharangokat. Ezek egy része (még) túlzó kijelentések keretében a globális tanárhiány megoldásáról (Edwards & Cheok, 2018), a pedagógusok helyettesíthetőségéről (Guilherme, 2019) szólnak. Mérsékeltebb hangok inkább a mesterséges intelligencia potenciális gazdagító szerepét, a tanárok munkájának kiegészítését jelzik előre (Reiss, 2021). A felelősségteljes, etikus és transzparens használat kritériuma mentén értelmezhetjük a hozzáadott érték lehetőségét (Selwyn, 2022). A kutatások áttekintése során fontos kritikaként fogalmazhatjuk meg, hogy a legtöbb tanulmány nélkülözi a tanuláselméleti alapokat, nem tekint a pedagógusra aktív szereplőként és ezért sokszor kiforratlan pedagógiai megfontolásokra építenek (Zawacki-Richter és mtsai., 2019). Jelen tanulmány keretében nem tudunk részletesen kitérni a mesterséges intelligencia oktatásban való használatának relevanciájára. A terület olyan friss még, hogy további alapozó kutatásokat szükséges tenni a területen (részben erre irányul jelen kutatási program folytatásaként beadott új kutatási terv). A területről részletesebben lásd összefoglaló írásunkat, ami neveléstudományi perspektívából reflektál a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazhatóságának kihívásaira és lehetőségeire (Horváth, in press). 1.1.4. Összefoglalás Az első fejezetben áttekintettük a digitális transzformáció jelenségének legfontosabb sajátosságait, fogalomrendszerét, illetve kutatásának főbb területeit. Bemutattuk azokat a társadalmi-gazdasági tényezőket, amelyek az oktatási szektor szempontjából relevánsak, ezzel illusztrálva azt a kettős szemléletet, amely jelen kötetet jellemzi. A komplexitás bemutatása érdekében a pedagógus professzióra helyeztük a hangsúlyt és a képesség-ökoszisztéma szemlélet jegyében értelmeztük azokat a változásokat és elvárásokat, amelyek a digitális transzformáció keretében fellépnek. Kitekintésként érintettük a pandémia, illetve a mesterséges intelligencia jelentőségét ezen folyamatok felerősítésében. Az áttekintés keretében többször utaltunk az innováció-elméleti perspektívára, valamint a technológia integráció modelljeire, egyéni és szervezeti tényezőire, így akövetkezőkben ezek áttekintése következik.
