Seite 26 [26]
OCR
24 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., 1.1.3. Kitekintés: sokkszerű hatások az elmúlt időszakban a digitális oktatásban Közhelyszerű megállapítás, hogy a digitális oktatás területén a változások egyre gyorsabban jelennek meg és alakítják át a korábbi gyakorlatot. Éppen ezért fontos idői perspektívába helyezni a könyvben bemutatott kutatást. A kutatási terv 2020 januárjában véglegesült, a kutatási célok, kérdések, a kutatási design úgy kerültek kialakításra, hogy azokban értelemszerűen nem tudtak megjelenni azok a hatások és lehetőségek, amelyek az elmúlt időszakban jelentősen felforgatták az oktatási szektort. Ilyen közelmúltbeli események például a COVID-19 járvány kapcsán előállt iskolabezárások, távolléti oktatás megvalósítása globális szinten (2020 márciusától Magyarországon), vagy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó, a generatív nyelvi modellek növekvő kapacitását és képességeit a köztudatba is beemelő ChatGPT (2022 novemberében). Ezenkívül néhány egyéb, hasonlóan sokkszerű, de inkább bizonyos régiókra korlátozódó hatásokról is érdemes szót ejtenünk, bár ezekre jelen tanulmányban nem térünk ki részletesen. Ilyen események például az ukrán-—orosz háború (Ukrajnából érkező menekültek, korlátozások az orosz felsőoktatás szereplőivel szemben), a törökországi és szíriai földrengések és egyéb természeti katasztrófák, illetve különböző konfliktusok miatt kialakuló vészhelyzetek, amelyek mind veszélyeztetik az emberek alapvető jogát a minőségi oktatáshoz valé hozzaféréshez (UNICEF, 2023). A következő alfejezetekben először a pandémia kapcsán felmerülő, a digitális oktatás szempontjából releváns nemzetközi és hazai tapasztalatokat összegezzük, majd röviden kitérünk a mesterséges intelligencia szerepére az oktatás digitális transzformációja szempontjából. 1.1.3.1. A digitális oktatás a pandémia tükrében A COVID-19 vilägjärväny 2019 végén ütötte fel a fejét Kínában és soha nem látott gyorsasággal terjedt el a világban. Magyarországon az első esetet márciusban regisztrálták, március 16-tól pedig bezárásra kerültek az iskolák és tantermen kívüli digitális munkarendet vezettek be. Az iskolabezárások különböző módon zajlottak le az egyes országokban, így nehéz egységes következtetéseket levonni a tanulságok alapján. A nemzetközi szakirodalmi áttekintések alapján megállapítható, hogy a szakirodalomban a fókusz erőteljesen a tanulási veszteségekre (learning loss) irányul, hiszen az iskolabezárások alatt nem tudott ugyanaz a pedagógiai hozzáadott érték megvalósulni, mint a jelenléti oktatás során. Az UNESCO (2021) statisztikái szerint az iskolabezárások csúcsidőszakában (2020 április) több mint 1,6 milliárd tanuló, 100 millió tanár volt érintett, több mint 190 országban. 2020-ban az
