Oldal 24 [24]
OCR
22 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., 2019 taxonómiáját használja, ahol az oktatás és képzés kompetencia az alábbi területeket fedi le (ONET, 2023b): — képzési program tervezés alapelveivel és módszereivel kapcsolatos tudás, — oktatás és képzés egyének és csoportok számára, — képzések hatékonyságának a mérése. A CEDEFOP rendszere részletesen lebontja azokat a tevékenységeket és feladatokat, amelyekre a pedagógusprofesszió tagjainak szüksége van. Ezek közül kiemelendő az intellektuális kompetenciák (pl. kreativitás, információgyűjtés), a szociális képességek (pl. tanítás, képzés, coaching; törődés), a módszertani kompetenciák (pl. autonómia, csapatmunka), illetve az IKT kompetenciák (pl. IKT eszközök használata az oktatásban) területe (CEDEFOP, 2023d). A technológiatudás elemeit hangsúlyozza az O-NET keretrendszere is például kifejezetten a középiskolai tanárokra fókuszálva (pl. felhőalapú tárhelyek kezelése, tanulásmenedzsment keretrendszerek használata, elektronikus levelezés, multimédiás oktatási szoftverek, szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációkészítő programok, valamint videószerkesztő programok használata) (ONET, 2023a). A technológiai kompetenciák megjelenése a képességstatisztikákban a pedagógusprofesszió területén aláhúzza a digitális transzformációhoz való alkalmazkodás fontosságát. A fentiek alapján láthatjuk, hogy a képességstatisztikákban a pedagógusprofesszió műveléséhez szükséges kompetenciák széles körű, de inkább általános munkavállalói kompetenciák szintjén kerül felsorolásra. Ezek a felsorolások kevésbé jelenítik meg a mélyebb, a pedagógusprofesszió műveléséhez szükséges ágazati (kifejezetten pedagógiai) kompetenciákat. A magyar rendszerben a pedagógusok képzése és előmenetele, minősítése előre meghatározott kompetenciák mentén történik. Ez a kompetenciarendszer viszont nélkülözi az előzőekben bemutatott általános, generikus munkavállalói kompetenciákat és kifejezetten a szakmai oldalra fókuszál (lásd 326/2013. (VIII. 30.] Korm. rendelet). A képesség-ökoszisztéma megközelítés szempontjából nem is feltétlen az a fontos, hogy konkrétan milyen kompetenciák mentén jellemezzük az adott professziót vagy régiót, hanem inkább az kerül a fókuszba, hogy milyen egyensúlyi állapot uralkodik az adott képességek kereslete és kínálata területén. Ennek egyik megközelítési módja, ha megvizsgáljuk, hogy mennyire túl- vagy alulképzettek az adott professzió képviselői. Ebből következtethetünk a képességformálás hatékonyságára, illetve a képességfelhasználás területeinek elvárásaira, illetve a két terület összhangjára. Az OECD által menedzselt 2015-ös, a felnőttek kompetenciáinak vizsgálatára irányuló PIAAC felmérésben Magyarország is részt vett és az adatbázis lehetőséget ad arra, hogy leválogassuk a pedagógusprofesszió (teaching professional) tagjait. A kérdőívben két kérdés keresztezésével kaphatunk képet a képességformálás és -felhasználás egyensúlyáról. Az első kérdés arra vonatkozik, hogy a kitöltő mennyire érzi úgy, hogy további képzésre lenne szüksége
