Oldal 18 [18]
OCR
I6 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., Ezek pedig meghatározzák a digitális transzformáció hatását, amelyet összetetten, nemcsak gazdasági, hanem egyéb tényezőkben is mérhetünk a modell szerint. Vial (2019) folyamatalapú megközelítésében különböző digitális technológiák használatából indul ki (pl. közösségi média, mobiltechnológiák, analitikai rendszerek, dolgok internete, platformok), amelyek felforgatják a status guo-t (pl. ügyfelek viselkedését és elvárásait, a versenykörnyezetet, a rendelkezésre álló adatokat), ami stratégiai válaszra készteti a szervezeteket (pl. digitális üzleti stratégia vagy digitális transzformáció stratégia kialakítása, az oktatásban Magyarországon például digitális fejlesztési tervek kialakítása), amelyek értelemszerűen az előbb bemutatott digitális technológiákra építenek. A stratégiai folyamatokon keresztül a digitális megoldások lehetővé teszik az értékteremtési folyamatok átalakítását (értékajánlat, értékhálózatok, digitális csatornák), amelyet továbbá befolyásolnak a szervezeti változások (struktúra, kultúra, vezetés, munkatärsak kompetenciäi) és a szervezeti korlátok (pl. inercia, ellenállás). A folyamatok eredményeként pozitív (működési hatékonyság, szervezeti teljesítmény, iparági vagy társadalmi fejlesztések) vagy negatív (pl. biztonság, személyes adatok védelme) hatások is előállhatnak. A bemutatott fogalomrendszer erőteljesen a szervezeti dimenzióra épít és az üzleti tudományok perspektívájából kölcsönözi a nézőpontját. Fontos azonban megemlítenünk a társadalmi-gazdasági kontextust is, hiszen ezen keresztül ért hetők meg a digitális transzformáció következményei a képességek fejlődése és fejlesztése szempontjából. 1.1.1.1. A digitális transzformáció társadalmi-gazdasági kontextusa A digitális transzformáció társadalmi-gazdasági kontextusának értelmezése során érdemes annak hatásait a képességekre gyakorolt hatásában és mindezek vonzatäban ertelmeznünk. Az OECD Skills Outlook 2019-es kiadvänya megkülönbözteti azokat a képességeket, amelyek a digitális világban való munkához, digitális társadalomban való élethez, és a digitális környezetben való tanuláshoz szükségesek. Jól látható, hogy a digitális transzformáció áthatja a munka világát, a mindennapi életet és a tanulási környezeteket is (OECD, 20190). A felerősödött képességszükséglet hátterében nagy szerepet játszanak azok a technológiai fejlesztések, amelyek lehetővé teszik a technológiai megoldások széles körű elterjedését. Mindez jól tetten érhető a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI — Digital Economy and Society Index) segitségével. A DESI az Európai Unió tagállamainak digitális fejlettségét méri és hasonlítja össze szakpolitikai célok elérésének vizsgálata során. A 2022-es adatok alapján Magyarország sereghajtó, a 27 tagállamból a 22. helyen áll. A humán tőke területén az emberek 4996-a rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel (uniós átlag: 5490). A széles sávú internet-hozzáférés területén Magyarország az uniós átlag felett teljesít
