Oldal 208 [208]
OCR
SEBŐK MELINDA a bűn, a szenvedés, a megváltás és az üdvtörténet problémái. Pályájának indulása, korai verseinek hagyományos ríme, ritmusa a Babits-iskola eredményeihez köti, bár a hatás nem olyan jelentős, mint Rónay György esetében, és a világháborút követő években új utakra lép: az elvont tárgyiasságban, a szimbolikus-biblikus jelképiségben, az ontológiai kérdéseket boncolgató, tömör lírai darabokban találja meg igazi hangját. A verseiben rejlő transzcendencia, sűrített műveinek túlvilági üzenete, a táj misztikája és objektív költői módszere Rónay György költészetével rokonítható néhány ponton, de míg Rónay meggyőződéssel tekint a léten túli világra, addig Pilinszky misztikus kérdéseivel transzcendens titkokat kutat. Míg Rónay György költészetében épp az artikulált csönd, a hangzás jelöltsége áll ellentétben annak fogalmi némaságával, addig Pilinszkynél a csönd legtöbbször a hallgatás, a jel hangzó oldalát nélkülöző állapot. A beszéd határait kitágító csend esztétikai szerepének kettősségéről Pilinszky így nyilatkozott egyik vallomásában: A költő munkájának legalább akkora része a csönd és a hallgatás, mint a megnyilatkozás. Csakhogy többféle csönd, többféle hallgatás létezik. Az egyik például tehetetlenségből és tanácstalanságból fakad. Ez bizony keserves, s még részletekben is nehéz önmagunkban bevallanunk. De van aktív csönd és aktív hallgatás is, ami leginkább az atléták felkészülésére hasonlít. Ez jófajta csönd." A Pilinszky-életműben a csendet a költői kommunikáció részeként kell értelmezni, mivel a csend poétikája különös hangsúlyt kap drámai telítettségű-feszültségű művészi megnyilatkozásaiban. A csend esztétikájának különös jelentősége van egyik fiatalkori zsengéjében, az Őszi vázlatban is: A hallgatózó kert alól a fa az űrbe szimatol, a csend törékeny és üres, a rét határokat keres." A miniatűr remekmű már 1941-ben megjelent az Élet című lapban, de később az 1946-0s Trapez es korlat cimü elsö Pilinszky-kötetnek is kiemelkedő lírai darabja lett. A Trapéz es korlat versei a mäsodik viläghäborü idejen, 1941 &s 1944: között keletkeztek. A versek szinte mindegyikeben erzödik a häborüs kor fenyegetettsege, de a háború megrendítő tapasztalatának konkrét élménnyé sűrítése csak a Harbach 1944, a Késő kegyelem és a Mert áztatok és fáztatok című költeményekben 5 Pilinszky János: Tanulmányok, esszék, cikkek, 2. köt., Budapest, Századvég, 1993, 114. 6 U6: Őszi vázlat, in Pilinszky János összes versei, Budapest, Osiris, 2001, 15. + 206 +
