Oldal 196 [196]
OCR
KEMÉNY ARANKA megrángatni, s hogy nincsen, igazán sajnálom!" Pilinszky Kazinczy szerepében, mellette Patricia Adriani, Lónyay Erzsébet (Psyché) megformálója, képkockák a Nárcisz és Psyché című filmből, 1979-80, NFI Filmarchívum. kastélyszoba sötét előteréből: nagyon lassan, minden szónak nyomatékot, teret adva, hosszan ejti ki a nevet: , Pszühhe, azaz Lónyay Erzsébet..." — és megnyomja a szóvégi té-t; közben fokozatosan kap megvilágítást ellenfényben ülő alakja es arca - „...született 1795-ben...” „-ött-ben”. Ezutän egy recitativ känon kezdödik, különböző szereplők (fiatal lány, idős hölgyek és urak, rajtuk kívül egy láthatatlan tévébemondó) hangja, részben egymást fedve, részben ismételve, egymást váltogatva együtt szövi mesévé, fikcióvá előttünk a Weöres által kitalált főszereplő, Lónyay Erzsébet életútját. (Már ennek az első közel négy percnek az értelmezése, jelentése külön elemzés tárgya lehetne.) Másodszor, még szintén a film elején, Bányácskán (Széphalom), háza oszlopos bejáratánál fogadja Psychét és jegyesét, Terek István grófot, akik mindketten költőnek vallják magukat. Egy rögtönzött versengésnek leszünk tanúi. Terek — Psyché mellett a lovak szerelmese - olvassa föl zsengéit Kazinczy, a felesége Török Sophie és kisebb társaságuk előtt: , Szép Lónyay Erzsébet, fogd be az én..." ,,...gebémet?" — egészítené ki halk iróniával Kazinczy a sorvéget. , Nem úgy!, keresztrímes..." mire többen távoznak: , Hát ebből elég." , Szép Lónyay Erzsébet, fogd be az én lovamat..." A vers végén Kazinczy megérinti a lábánál ülő Psyché fejét: , Az asszonyka, jobb költő, mint leendő férjemuram" — mondja. Ezután Dessewffy gróf hoz egy verset Psychétőlis, Az Ideal címűt kezdi felolvasni: , Az üdő estvére járván, / Én Psyche, meg-mosakszom / Rósában, rosmarinban..." közben Psyché felpattan és bekapcsolódik, s így felváltva, versengve mondják (a rajongó és a szerző) tovább a verset. Kazinczy figyelmesen hallgatja, és a végén megszólal: , Ez már igen! Áldjanak a múzsák!" — mondja és megöleli Psychét. Kazinczy harmadik jelenetében Bódy Gábor két színhely párhuzamos cselekményét fonja egybe: míg Kazinczy + 194 +
