OCR
LÍRA ÉS DOKUMENTUM kinyilatkoztatásszerű gondolatfutamok és az , itt és most" elhangzó versek egymást hitelesítik. Képileg a legegyszerűbb megoldással a költő félközeli és közeli portréképeit a szűkebb környezetében fölvett vágóképek kísérik. A már említett előadói jellegzetességek: a beszédtempó, a hangsúlyok, a hoszszabban kitartott hangok, a szavak közti csöndek, a közeli gesztusok révén a készre csiszolt művek eddig sajátos rejtett ragyogásukban elevenednek meg. De ez is a legnagyobb természetességgel, egyszerűséggel történik. Pilinszky, mintha barátaival osztaná meg azokat, elmondja verseit (Inpromptu, Apokrif, Utószó, Egyenes labirintus), bemutat néhány kedves tárgyat, majd beszél újabb költői kísérleteiről, figyelme változásáról, Simone Weil létfilozófiájáról, költői munkájáról. Asztalkáján Nescafé és pohár bor, kezében gomolygó füstű cigarettája. Verseiről áttérnek a prózára, beszélgetnek Önéletrajzaim című készülő regényéről: , a figyelmemnek az életrajza ez" — hangsúlyozza, majd újra visszatérnek a poézisre. Verseivel illusztrálja költői szándékát: B. I. kisasszony, Vázlat. A hit kérdéséről Istenhez való viszonyára tér át, a pusztulásban magára hagyott ember 1944-es emlékét idézi föl: „Az Evangelium maradt velem". Azután megint fényképeit mutatja és újra néhány versét mondja: Van Gogh imája, Visszafele, Átváltozások, 1970. december 22. Végül e két korai költeményével fejezi be: Harbach 1944, Aranykori töredék. , Most már több verset nem tudok" — mondja elmosolyodva. Maár Gyula portréfilmje az egyetlen mozgókép, amit teljes egészében a költőnek, ars poeticájának és verseinek szenteltek. NÄRCISZ Es PsycHe I-Il. (1979-80) Magyar-német színes játékfilm (mozifilmvältozat), Weöres Sändor regenye nyomän a forgatókönyvet írta: Csaplár Vilmos és Bódy Gábor, fényképezte: Hildebrand István, látványtervező: Bachman Gábor, jelmeztervező: Koppány Gizella, Mialkovszky Erzsébet, zene: Vidovszky László, elektronikus effektus: Szalay Sándor, hangmérnök: Sipos István, vágó: Kornis Anna, rendező: Bódy Gábor. Főbb szerepekben: Patricia Adriani (Psyché, Lónyay Erzsébet), Udo Kier (Nárcisz, Ungvárnémeti Tóth László), Cserhalmi György (Maximilien von Zedlitz báró), Pilinszky János (Kazinczy Ferenc), 187’, a Hunnia Filmstúdió filmje, NFI Filmarchívum. Csak Pilinszky érintettségét és filmbéli szerepét igyekszem vázolni e máig ható, korszakos műben. Weöres Sándor 1972-ben megjelent, később tovább bővített Psyché című verses regénye kitalált és valós elemekből építkezik, XIX. század eleji stílusjátéka önmagában weöresi bravúr. A magyar filmnyelvet megújtó Bódy Gábor + 191 +