Page 103 [103]
OCR
MISZTÉRIUMOK BÁBSZÍNHÁZA párhuzamba állítható a Krisztus testét kereső három Mária történetével; a középkori szertartásokba beépített Ouem gueríitis?? a misztériumjátékok konkrét előzményének tekinthető. A Bűn és bűnhődés színpadon megjelenő bűnös alakjai a Lázár testvéreihez és a Krisztus sírjához ellátogató asszonyokhoz? hasonlóan a megváltást keresik, az emberi létet meghaladó dimenziót próbálják több-kevesebb sikerrel megragadni. Miközben a rendező párhuzamot teremt az újszövetségi ember és a jelenben élő ember sorsa között, alkotásaiba a római katolikus vagy az orosz ortodox liturgiára jellemző elemek mellett népi rítusokat is integrál. Vidnyánszky több rendezésébe is beilleszti a temetés, a gyászszertartás elemeit.? A színészek és a díszlet mozgása, a Raszkolnyikov lelkiállapotát színpadra vetítő asszociációk, az elhangzó szöveg és az előadást kísérő zene összecsengése úgy határozzák meg a darab ritmikáját, hogy közben a saját életüket sirató emberek gyászszertartásává formálják azt. A színpadon megjelenő szereplők több jelenetben is úgy keringnek, mintha haláltáncot járnának, felmutatva élethelyzeteik nehézségeit, és megvallva bűneiket, mielőtt élve eltemetnék magukat bűneikbe, megváltoztathatatlannak tűnő élethelyzeteikbe vagy a rájuk váró (baleset, öngyilkosság vagy betegség okozta) halálba. Egyféle danse macabre ez, amelyet Raszkolnyikov, Szvidrigaljov, Marmeladov, Szonja és a többi szereplő együtt adnak elő. Raszkolnyikov csupán egy ember közülük, akinek a bűnössége nem jelenik meg hangsúlyosabban az előadásban, mint a többieké. A szereplők által járt haláltáncot a Katyerina Ivanovna — Viktorija Vorobjova színésznő - által rendezett halotti tor szcenikai ábrázolása és atmoszférája is erősíti. A temetésen összegyűlő fragmentált személyiségek közös alaptapasztalata az értelmetlennek látszó és kilátástalan küzdelem, amelynek körforgásából képtelenek szabadulni. A misztériumjáték által felidézett történet a közbeékelt haláltáncjelenetekkel az egyén bűnökben való elmerülésének és azokból való megtisztulásának rítusát is magába foglalja — az emberi lélekben játszódó Isten-történetek sokféle változatát állítva a nézők elé. A költeszet - Vidnyanszky szinhäzi nyelvhasznälatänak szervezöereje — ebben az előadásban is felfüggeszti a cselekmény idejét és ok-okozati viszonyait, intenzív színpadképek létrehozásával sűrítve hangulatot, érzést, cselekményt. A rendező 20 Bécsy Tamas: A drdmamodellek és a mai drama, Budapest-Pecs, Dialög Campus, 2001, 193-194. A Quem quaeritis szövege: „Quem quaeritis in sepulchro, o Christicolae? / Jesum Nazarenum crucifixum, o caelicolae. / Non est hic; surrexit, sicut praedixerat. / Ite, nuntiate quia surrexit de sepulchro.” („Kit kerestek a sirban keresztenyek, a keresztre feszitett Näzäreti Jezust, nincs itt, feltámadt, ahogy ezt megmondta, menjetek, hirdessétek, hogy feltámadt a sírból.") 2 A sírlátogatás leírása Lukács evangéliumának 24. fejezetében olvasható. 22 Például a már idézett Halotti pompa vagy a Zoltán újratemetve című alkotás. Zelei Miklós: Zoltán újratemetve, Nemzeti Színház és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház produkciója, Budapest. A bemutató dátuma: 2014. november 17. Színészek: Béres Ildikó, Tarpai Viktória, Vass Magdolna, Ivaskovics Viktor, Melnyicsuk Oleg, Kacsur András, Rácz József, Szabó Imre. Rendező: Vidnyánszky Attila. e 101 +
