Page 87 [87]
OCR
MISZTÉRIUMOK BÁBSZÍNHÁZA A paravánokkal szegmentált tér ugyanis nem véletlen: bábszínházba érkeztünk, ám a Stúdió K művészei ezúttal nem fából vagy textilből készült figurákkal, hanem saját testükkel bábozzák el a kisemmizett és meggyilkolt, csodatevő parasztlány történetét. Az imént taglalt opalizációs törekvés ugyanis a játékstílusban is egyértelműen megmutatkozik. Bár a színészek eszköztára a realista játékmódból is merít, ezt többnyire merev pozitúrákkal társítja (például az anyát, Elisabethet alakító Nyakó Júlia hosszú percekig felemelve és teste mellé igazítva tarja a jobb karját, mintha csak egy láthatatlan karfán nyugtatná azt — ez a jellegzetes kéztartás később egyébként a száműzött Violaine-nek adott anyai áldás gesztusává lesz), a merev pozitúrákhoz pedig nagyon sokszor egynemű érzelmeket kifejező, rajzfilmszerűen eltúlzott vagy maszkszerűen mozzanatlan arckifejezések párosulnak." A színészek játékának ilyetén módon történő , elbábosítása" is a keletkezés poétikáját hivatott működésbe hozni: egy olyan művészi működésmódot tehát, amely nem illusztrál és nem másol, hanem az alkotói és befogadói fantázia teljes terjedelmét igénybe véve, ott és abban a pillanatban teremt. Brunella Eruli olasz színháztörténész a következőre jutott az animáció színházával kapcsolatban: , A bábszínházban, a tárgyszínházban és az emberszínházban is közös, hogy egy nyelvet keresnek, amely továbblépne az ábrázoló értekezésnél és lehetőséget teremtene egy metaforikus és érzelmes hangra.”” Szenteczki is ennek a nyelvkeresésnek, egy nem pusztán ábrázoló, hanem teremtő nyelv keresésének nyomán tér vissza újból és újból a bábhoz. A nyelv keresése nyomán, amelynek szavai az előadás szuverén világának alapkövei lehetnek. A világállítás, lényege szerint, ugyanis egy önmaga rendszerét működtető, öntörvényű logika létrehozása, egy új sportág szabályainak lefektetése. Nem mímelés és nem másolás, hanem alapítás. Ennek egyik ősképe pedig, mint azt Heidegger is találóan megállapítja, a költészet." A költő ugyanis az, aki túllép a formális logika diktálta elvárhatón, aki tetszőlegesen válogat az elemek között, és ő az is, aki aztán új, revelatív konstellációkban kombinálja össze azokat. Ezen "4 Ezt a játékmódbeli jellegzetességet Nánay István is kiemeli kritikájában: , A színészi játékban szintén megjelenik a kettős ábrázolás: döntően realista játékot látunk, de a figurák kissé elrajzoltak, ugyanis legkarakteresebb jellemvonásuk kisebb vagy nagyobb mértékben, néha a túlzás szintjéig hangsúlyozódik. Nyakó Júlia az egyedül hagyott anya tehetetlenségét, Pallagi Melitta Mara rámenősségét, majd megtöretettségét, Sipos György Jacgues Hury-nak [sic!] a két nő közötti őrlődését mutatja meg, finoman egyensúlyozva a reális és a stilizált kifejezésmód határán. Spilák Lajos egyértelműbb eszközökkel mond ítéletet az apa, a komforthelyzetből adódó kompromisszumok elől menekülő férfi kétes karakteréről." Nánay István: Hit és befőtt. Paul Claudel: Angyali üdvözlet, Stúdió K, Revizor, 2019. április 02., https://revizoronline.com/hu/cikk/7789/ paul-claudel-angyali-udvozlet-studio-k (Letöltés: 2022. január 9.) Brunella Eruli: A bábjáték és a tárgyszínház alkalmazása a kortárs előadóművészetben, ford. Szántó Viktória, Art Limes, XIII. évf., 2016/2 (Báb-tár XXI), 65. °° Heidegger: A műalkotás eredete, 56—57. 9 a « 85 ¢
