Seite 68 [68]
OCR
IVÁNYI BENCE Hamlet dán királyfit látja. Ezt a jelenséget keresztelte el Pavis a pszichoanalízisből kölcsönzött terminussal denegációnak ( Verneinung, dénégation).?5 Ebből persze az is kiviláglik, hogy a szépség valójában egy rendkívül tág, nehezen rendszerezhető, komplex fogalom, mert a , fenséges", a , bájos", a ,megható" éppúgy alkategóriájának számít, mint a , festői", a , plasztikus" vagy a ,,dramai"." A különféle esztétikai árnyalatok nagyban függnek a megjelenített irreális, a túlnan lévő sajátosságaitól, ám ezek sokfélesége nem zárja ki a szépséget mint átfogó értékspecifikumot, legyen szó akár egy vattacukorszínű, légies Fragonard-ról, akár egy szomorkásan szemerkélő Satie-ról, akár egy vérét hullató, fanyar Apollinaire-ről. Ugyanis az érzéki megjelenés módja, nem pedig tárgya az, ami a szépséget hordozza, vagyis önmagában (an sich) , nem az a szép, ami megjelenik, hanem maga a megjelenés." Azaz egy guvadt szemű, késhegy fogazatú démonmaszkot is találhatunk szépnek, amennyiben a faanyag technikai kidolgozottsága, a lakkrétegek színe és textúrája, valamint a különféle csont-, fém- és szőrmeberakások képesek az amúgy visszataszító pokolfajzat közvetett irrealitäsät mint közvetlen, reális élményiséget közvetíteni felénk.? Heidegger se véletlenül véli úgy, hogy , [al megjelenés, mint az igazságnak a műben és műként való léte: a szépség"." Az igazság ebben a kontextusban nem logikai értelemben vett igazságot jelent, hanem a létező mélyén megbúvó lényegiség kilépését az el-nem-rejtettségbe, a lét pőre valójának megmutatkozását a matériában felragyogva." A művészet gadameri játékában , láthatóvá válik az, ami van": a műalkotásban a valóság a maga igazsägäba emeltetik fel.* A színházban ez lehet egy kellék igazsága, egy mozdulat igazsága, egy helyzet igazsága. Egy díszletelem vagy egy közlés igazsága. Lehet csúf is ez az igazság, akár a példaként citált maszk esetében, a megformálásban széppé lényegülhet át az is. Pilinszky esztétikai szemléletében — intenzíven izzó katolicizmusának és az őt ért Simone Weil-hatásnak köszönhetően — mindez még azzal egészül ki, hogy az igazság megmutatkozása Isten megmutatkozása is egyben. A szépség misztikus Pavis: Színházi szótár, 80—81. 37 Hartmann: Esztetika, 507-508. 38 Uo., 510. A történeti tisztánlátás kedvéért érdemes hozzátenni, hogy ez a szemléletmód nem kizárólag a szépségről való modern gondolkodás sajátja, hisz már Szent Bonaventura is azt írta a 13. században, hogy , az ördög képmása szép, amikor jól ábrázolja az ördög rútságát". Idézi Umberto Eco: A szépség, ford. Barna Imre, in uő: Óriások vállán. Milanesiana-előadások 2001-2015, Budapest, Kossuth, 2019, 42. Illetve Kant is ,azért határozta meg a művészetet egy dolog szép képzeteként, mert a művészet a rútat is szépként tudja megjeleníteni". Idézi Gadamer: Igazság és módszer, 95. Heidegger: A műalkotás eredete, 64. # Uo. 25-26. 2 Gadamer: Igazság és módszer, 95. 40 DS +66 +
