Oldal 55 [55]
OCR
MESTER: TANÍTVÁNY: MESTER: TANÍTVÁNY: MESTER: TANÍTVÁNY: MESTER: TANÍTVÁNY: „EGYETLEN TANULMÄNYKÖTET” Nos láthatjuk, hogy még Pilinszky egyik kedvenc szavát is megtaláljuk a tudományos szövegben: , eksztatikus". Aminek bizonyára terméketlen volna elvont misztikus értelmet tulajdonítani, hiszen elsőrendűen az áthelyeződés, a világ érzékelése megváltozásának eseményéről van szó, amiben mindannyian részesülhetünk, amiképpen Pilinszky is a Wilson-előadás hatására. De ne feledkezzünk meg a strukturalista nézőpont még egy vonatkozásáról, nevezetesen a Pilinszky-szövegben megjelenő és egyre sokasodó mellékszövegekről... Ahogy haladunk előre a Beszélgetésekben, egyre „tisztätalanabbä” válik a szöveg, egyre több műfaj keveredik benne (vers, elbeszélés, regénytöredék, sőt egy roadmovie forgatókönyve, majd filozófiai dialógusok és a bölcsességi irodalomra jellemző példazatok)... Mi a szerepe a mellékszövegeknek a könyvben? Nem több, mint ami a mellékszövegek hagyományából következik: az előadhatóság hangsúlyozása. Pilinszky lemond a dialógus kontrolljáról, engedi, hogy a filozófiai írás visszavonhatatlanul színház legyen. Kértelek, vedd számba őket, add elő, mire jutottál. Ismered a táblázatok iránti olthatatlan szeretetemet — igen, tablazatba rendeztem őket, hátha így mindenki számára átláthatóbb. Pilinszky a modern színházban ismert sokféle mellékszöveget használ, ezek elemzése nélkül a Beszélgetések számos színházi szituációja mellett elmegyünk, és jelentéseket hagyunk elveszni. A mellékszövegek a szövegbe rejtett cselekvéseket tárják elénk és a szöveg színpadi dinamikáját világítják meg. Megmozdítják a szöveget és megmozdítják az olvasót: szereplővé teszik őt is. Lássuk akkor a táblázatot. Itt van, tessék. Ez volna Pilinszky János dramaturgiájának summája. Vagy, Sheryl szavaval a Beszélgetésekben, a ,dramaturgiäm” összegzése." Atonin Artaud: A szinhdz és az istenek, Budapest, Orpheusz, 1999, 131. « 53 ¢
