Seite 40 [40]
OCR
TANÍTVÁNY: VISKY ANDRÁS is félreolvasták, legfőképpen, ahogy ez lenni szokott, a jószándékú olvasók és a Pilinszky-rajongók. Mi is? Mi is. Harmadik fejezet TANÍTVÁNY: TANÍTVÁNY: TANÍTVÁNY: TANÍTVÁNY: MESTER: 19 8 Nagyon előrefutottunk, máris a színháznál tartunk, pedig még valójában a versen sem jutottunk túl. Nem is akarunk egykönnyen túljutni rajta, ha jól meggondolom. Alapító szöveg mindenképpen, több hasonló szövegeseményt találunk a Harmadnapon című kötetben, majd pedig a későbbiek folyamán is. És valamennyi a passió koncentrátumaként fogható fel. Ez is, mármint a passió, egy Pilinszky-szó. Vadonatúj jelentéseket hordoz és helyettesíthetetlen. Ha színházként nézzük, akkor tulajdonképpen pőre cselekményvázak ezek a versek. Nem pusztán elmondásra, hanem megcselekvésre szánt szövegek. Ha színház, akkor a szöveg odahagyása és átváltoztató beteljesítése a tulajdonképpeni , feladat" a mondásban. Ugyanúgy, ahogy Jézus a végigjárt passiójával nem elvetette vagy kiiktatta, hanem beteljesítette a törvényt, ahogyan ő maga tanítja a Pilinszkynek oly kedves Hegyi beszédben." Olyan közösségi esemény a színház, amelyben mindannyian, nézők és színészek, hasonló intenzitással veszünk részt, mint egy húsvéti szertartáson, és ugyanúgy, mint ott, végül szembejön velünk az, akit megöltünk. Ha szerencsénk van, és feltámad. És ha nem? Akkor nem részesülhetünk a bocsánatban. A halottaink, akiket, mint , hitvány zsoldosok", ? legyilkoltunk, kitöltik a közöttünk levő űrt, és nem hagynak lélegezni bennünket, és hiába kiáltoznánk, nem halljuk meg egymást. Ha pedig mégis, akkor félreértjük egymást, .38 +
