Page 10 [10]
OCR
ELŐSZÓ mellett) Roman Ingarden strukturalista irodalomelméletének, valamint Peter Szondi drámaelméletének nézőpontjából vizsgálta. Iványi Bence Pilinszky János színházi gondolkodását hermeneutikai szempontból értelmezte és — Szenteczki Zita és a Stúdió K Színház Angyali üdvözlet című előadását vizsgálva — azt is igazolta, hogy ez a színházi szemléletmód értelmezői keretként is produktív. Prontvai Vera kísérletet tett a Pilinszky által költőinek tartott színházi forma körülírására és továbbélésének bizonyítására Vidnyánszky Attila Bűn és bűnhődés című, Szentpéterváron megrendezett előadásában. Maczák Ibolya a Pilinszky verseiben, színpadi műveiben és meg nem valósult film-és regénytervében egyaránt szerepelő antilop-motívumkört értelmezte filológiai és összművészeti keretben. Hernádi Mária a Gyerekek és katonák című darabot vizsgálta, amely meglátása szerint a hagyományos drámaformához a legközelebb áll Pilinszky művei közül, mégis tükrözi a szerző írói és sajátos színpadi törekvéseinek szinte mindegyikét. Horváth Zsuzsa tanulmánya Pilinszky János hazai színházi előadásokkal kapcsolatos kritikáinak áttekintésére, rendszerezésére és csoportosítására tesz kísérletet. Kitér a belőlük levezethető színházi koncepció sajátosságaira, illetve összeveti Pilinszky saját, illetve a korszak lehetséges színházi elképzeléseivel, a színházról való gondolkodással. N. Mandl Erika feltárta, hogy az esszékben tárgyalt témák milyen nyomokat hagytak Pilinszky színművein, milyen hazai színházi hatások érték a szerzőt és a költő színművei kikre hatottak kortársai közül. Kemény Aranka írásában összegyűjtötte és bemutatta, hogy milyen filmfelvételek készültek Pilinszky Jánosról életében, és ezek hogyan őrzik a szerző alakját. Sebők Melinda elemzése szerint a csend poétikájának számos példája megfigyelhető Pilinszky színműveiben, így akommunikáció hiánya, az elnémulás, a hallgatás, a szavak nélküli cselekvés, az artikulált csönd vagy a transzcendens megnyugvás. A kiadványban helyet kapott azon kerekasztal-beszélgetésnek az írott változata is, melyet a november 26-i rendezvény keretében szerveztünk. Résztvevői, megszólalói Pilinszky munkásságához szorosan kötődő művészek, alkotók, kutatók voltak: Halmosi Sándor költő, Jász Attila költő, Katona Imre rendező, Lábán Katalin rendező, Mispál Attila filmrendező, Hafner Zoltán irodalomtörténész, a beszélgetést Sepsi Enikő irodalom- és színháztörténész vezette. Kiadványunk lehetőséget ad a vizuális kitekintésre is. A jubileumi eseménysorozatban ugyanis három művészeti produkció is helyet kapott: olvasásperformansz Visky András rendezésében és verszínházi összeállítás (Tallián Mariann és Lázár Balázs) éppúgy szerepet kapott rendezvényünkön, mint az Urbi et orbi Dóczy Péter rendezésében. A könyvben szereplő OR-kódok lehetőséget adnak ezek megtekintésére is.
