Page 300 [300]
OCR
Soós SÁNDOR Az igazi valóság ezen független önteljességében, amelyben alany és tárgy még nincsen elválasztva egymástól, a tudás az érzés és akarat Íteljes] egységet alkot. Az igazi valóság nem a hétköznapi módon elgondolt , hideg" információs alany vagy tárgy. A saját érzéseink és akaratunk formálja és alakítja ki azt. Ugyanis nemcsak egyszerűen létezik, hanem jelentéssel, jelentőséggel is bír. Ha a valós világból az érzéseinket és az akaratunkat teljesen eltávolítjuk, az többé már nem a kézzelfogható valóság lesz, [hanem] egyszerűen egy elvont elképzelés, absztrakt idea." A természet önmagában való, öntartalmazó és mindennek alapját alkotó kategória, amely éppen az ember összezavarodottságában válik rejtetté. A buddhista ismeretelmélet törekvése ebben a fogalomban fűzi egybe a Tathágátagarbha fogalmát a jógácsára álajavidnyána kategóriájával," amely egyszerre alap és cél." [A tiszta tapasztalás valósága] Ekkor még alany és tárgy, [megismeré és megismerti ellentéte nélküli, tudás, érzelem/érzés és akarat szétválasztásától mentes, egyszerűen csak önmagában megálló, független [löntartalmazól] teljesség, tiszta potencialitás."" Nem kognitív ismeretre alapozó, nem a tanultra támaszkodó, szemléletében szabad, nem elemző, éber és kíváncsi, nyitott és nyugodt. Ezek a tudati kategóriák jellemzik az emberi szellemben A Négy Alapelv megvalósulását. Ezekben könnyen felismerhetjük a kisgyermek világlátásának mintáit, amely alapvető emberi adottság kifejeződése. Nishida saját elemzésében kiemeli ezt a gyermeki szemléletmódot, mélységének kihangsúlyozásával. Az úgynevezett tudósok általában megmosolyogva elvetik ezt, [és] természetesen ez a magyarázati metódus infantilis [is], másfelől nézve azonban a valóság igazi [teljes értékű] értelmezési módja." A Négy Alapelv keretet ad a csan filozófiai értelmezésének a vizsgálati módszer tekintetében. A filozófikus csan"? mind a madhjamaka, mind a jógácsára szellemi eredményeit felhasználja, egybefűzve azokat. §7 Nisida: Dzen no kenkju, 2. 3. 32—36. 88 Skilton: A buddhizmus rövid története, 105. „A tantra kontinuitás, háromszoros. / Alap, folyamat és cél." A Guhjaszamádzsa Tantra idézetét hozza: Szahadzsa-jána — A Természetes Út, in USZÓ 3., 17. 99 Nisida: Dzen no kenkju, 2. 3. 3. 1 Uo., 2. 3.58. "72 Ha beszélhetünk , filozófiai taoizmusrol”, akkor meg lehet kockáztatni a , filozófiai csan/zen” kategóriájának használatát is, amely egyes, a filozófiatörténet egészére hatással levő mesterek, mint például Lin-csi vagy Dógen esetében mindenképpen indokolt. + 298 +
