Seite 297 [297]
OCR
TEKINTHETŐ-E A FILOZÓFIAKÉNT ÉRTELMEZETT CHAN/ZEN BUDDHIZMUS VIZSGÁLATI Az emberi szív a lényeget, az ember legbelső magvát jelöli. A szív írásjegye [DD] a modern értelmezésben§ is egyaránt jelent szívet, kedélyt, elmét, tudatot, lényeget, életerőt. A szív a csan saját mahájána-értelmezésében ezen a szöveghelyen a Tathágatagarbha" eszményének kifejezője is. A Tathágatagarbha-tan" tulajdonképpen a szubsztancia fogalmának direkt megjelenésének tekinthető a buddhizmuson belül. A Beérkezettség-méhe/embriója mindenben benne nyugszik és minden alapja." A fogalom, a minden emberben benne rejlő Buddha-természet a csan példázatainak megértéséhez elengedhetetlen kulcs. Bizonyos értelemben az upanisad-filozöfia Atman-Brahman azonossäga is megjelenik benne. s Ennek a Brahmannak és Atmannak a megismerése, tudása volt a filozófia és a vallás legbelső titka."" A kifejtett és kidolgozott tanítás nem jelent meg önálló buddhista iskolát alkotva," de igen sokféle módon hatott az egyes országokban kifejlődő iskolákra: A Tathágatagarbha-tan különösen nagy szerepet játszott a japán buddhizmus tanrendszerében, mind az ezoterikus iskolák, mind a Tiszta Föld japán irányzatait, mind a zen hagyományát vizsgálva."? A megvilágosodás kulcsa a szív, de kiindulópont is, hiszen innen ered a megismerés és a megszabadulás vágya, innen indul ki az emberi törekvés. s Ezek a tények mind arra utalnak, milyen mély igény van az emberi szívben arra, hogy egységbe hozza a megismerést és az érzést [az érzést és az akaratotl.""? A szívre mutatás nemcsak a kereső, de a tanító, a szellemi vezető mozdulata és feladata, így amondat magában foglalja az egész csan/zen mester-tanítvány kapcsolatra épülő oktatási rendszerét. Ez a kapcsolat annyira egyedi és jellegzetes, 66 Andrew N. Nelson (ed.): The New Nelson Japanese-English Character Dictionary, Rutland — Tokyo, Charles E. Tuttle Company, 1997, 1780. 97 HERE, (AME kin.: fo-hszing, jap.: bussö/ WE, kinai: csüe-hszing, japän: kakus6 ’ertelmezö forditäs’ és: / Wik, KIKI, kinai: zsu-laj-cang, japan: nyjoraidzé ’sz6 szerinti forditas’. ,»Buddhanature« (fo-hsing) is the Chinese translation of a number of closely related Sanskrit terms such as buddhadhatu, buddhagotra, buddhagarbha, tathdgatagarbha, and so forth and its connotation usually varies with context.”: Ming-Wood Liu: The Yogacara and Madhyamika Interpretations of the Buddha-Nature Concept in Chinese Buddhism, Philosophy East and West, Vol. 35, No. 2, Apr., 1985, 171-193., 172. 68 Fő szövegei a 3. és a 4. században keletkeztek. Uo., 106—107. 69 Andrew Skilton: A buddhizmus rövid története, Budapest, Damaru, 2017, 105. 7 Nisida: Dzen no kenkju, 2. 1. 11. 71 Uo., 105. Skilton kiemelése, mely szerint az iskola nem gyakorolt akkora [...] hatást, főként Japán tekintetében, legalábbis vitatható. 7 A japán vonatkozások áttekintését lásd: Takasaki Jikidő and (Fi If JEL JE (sic): The Tathágatagarbha Theory Reconsidered: Reflections on Some Recent Issues in Japanese Buddhist Studies, Japanese Journal of Religious Studies, Vol. 27, No. 1/2, Spring, 2000, 73-83. 73 Nisida: Dzen no kenkju, 2.1.14.
