Seite 290 [290]
OCR
Soós SÁNDOR A FILOZÓFIAKÉNT TEKINTETT CSAN/ZEN VIZSGÁLATI MÓDSZERTANÁNAK MEGFOGALMAZÁSA: A NÉGY ALAPELV Tanításon túli átadás Nem az írott szövegen alapulás Egyenesen az emberi szívre mutatás Az Öntermészet szemlélése általi Buddhaság?? A szöveg eredete 22 23 24 25 Forrás: USZÓ 2, Budapest, Buddhista Misszió, 1986, 7. A kínai szöveg értelmező fordítását Kardos Tatjána készítette el. A szigorú értelemben hipotézisként feltéve ezt az állítást mint igazságot. Bódhidharma (Kr. u. 5/6. sz.) életrajza és a hozzá rendelt legendák szinte teljesen kimerítően leírják és bemutatják azt a szellemi alapállást, amelyet a csan követett és követ mind a mai napig. Egy értelmezésben a szöveget/szövegeket példabeszédnek kell tehát tekinteni. Ezért a legenda a csan filozófiai és aszketikus-misztikus struktúráján belül elsősorban szellemtörténeti alapvetést fogalmaz meg - tudatosan a történelmi szereplő alakja köré kikristályosítva. Így a gyakorló csan követő számára feloldhatatlan logikai és gondolkodásmintában megjelenő örök rejtvénnyé lesz az alapító. Jellegzetes példája ennek ez a kérdés: , Miért jött Bódhidharma nyugatról?" Maga a csan-hagyomány sohasem kívánta feloldani vagy megoldani a Bódhidharma-kérdést — az a misztikus utat bejáró gyakorló számára a megvilágosodás, a szellemi továbblépés pillanata és felismerése volt. Bódhidharma maga is kóanná, spirituális feladvánnyá vált, sőt önálló ikonográfiai megjelenítése is kialakult. Az északi és déli iskolára történő szétválásnak eszmetörténeti vonatkozásai is vannak. A hirtelen megvilágosodás és a fokozatos megvilágosodás elvének nyílt megjelenése és különválása arra is utal, hogy a mádhjamika és jógácsára különleges szintéziseként felfogható csan-irányzat számára is nehézségeket okozott a látszólagosan ellentétes struktúrák egyként való megfogalmazása. Ezt maguk a csan mesterek is megfogalmazták: , Akkoriban mindkét iskola, a Hatodik Pátriárka déli iskolája és Sen-hsziu északi iskolája, virágkorát élte. A két iskola tanítása különbözött egymástól, mint azt neveik is mutatják: a délit a hirtelen megvilágosodás iskolájának nevezték, az északit pedig a fokozatos megvilágosodás iskolájának. Sok buddhista tudós nem tudta eldönteni, hogy vajon melyik iskolát kövesse. A Hatodik Pátriárka, látva a kialakult helyzetet, a következő beszédet intézte a hallgatósághoz: — A Tan tekintetében egyetlen iskola létezik. A megkülönböztetés tekintetében való igaz, hogy az egyik iskolát egy északi mester alapította, míg a másikat egy déli. Egyetlen Törvény létezik, amelyet egyes tanítványok hamarabb látnak + 288 +
