Oldal 289 [289]
OCR
TEKINTHETŐ-E A FILOZÓFIAKÉNT ÉRTELMEZETT CHAN/ZEN BUDDHIZMUS VIZSGÁLATI Az indiai időszak két igen fontos filozófiai irányzat kifejlődését eredményezte: a madhjamaka és az Indiában ezzel párhuzamosan kifejlődő" jógácsára irányzatét. A buddhizmus a két fő iskola struktúrájában mintha követné az alapító, a Sákjamuni Buddha szellemi útját, aki az elemző és értelmező szánkhja", valamint az aszketikus, hierarchikus tudatállapotok megtapasztalására és uralására épülő jóga" iskoláit egymás után megismerte és végigjárta." A filozófia és a vallás legjobban az indiai vallás és filozófia esetében egyezik meg. Az indiai filozófia és vallás a jót a tudással, a rosszat az elvakultsäggal [tudatlansäggal] [bizonytalankodässal] azonositja. A vilägegyetem szubsztanciäja a Brahman, a Brahman pedig a mi emberi lelkiink, az Atman. Ennek a Brahmannak és Atmannak a megismerése, tudása volt a filozófia és a vallás legbelső titka." A Nisida által megfogalmazott, filozófiára vonatkozó meghatározás: , A nyugati filozófia a lét, a keleti a semmi vizsgálata", " az értelmezés sokrétű lehetőségét is magában hordozza, a májá — "illúzió indiai értelmezésében a tapasztalati világ a semmi, s az érzékszerveinkkel (amelyek közé a buddhizmus a gondolkodást is sorolja) megragadhatatlan teljesség a lét. Erről a létről hallgat oly gyümölcsözően a Buddha. A Kínában születő önálló buddhista irányzatok közül a csan/zen filozófiai értelemben a madhjamaka és a jógácsára eredményeinek különleges szintézisének tekinthető, ám teljesen önálló filozófiai iskola. Ezzel azonban eljutunk a bevezetésben említett hatodik kérdésig: A filozófiaként tekintett zen rendelkezik-e egyedi vizsgálati módszertannal? Az erre vonatkozó választ egy sajátos szöveg értelmezésén keresztül világíthatjuk meg. Nem történeti, hanem gondolati értelemben használva a párhuzamosság kifejezését. Ebben a vonatkozasban a madhjamaka iranyzataval rokonitva. A nevében is ehhez az úthoz kötődő jógácsára irányzattal párhuzamba állítva. Az Álára Kálámára és Uddaka Rámaputtárára vonatkozó buddhista szöveghelyeket áttekinti, illetve a két tanító körüli problémákat bemutatja: Alexander Wynne: The Origin of Buddhist Meditation, London and New York, Routledge, Taylor and Francis Group, 2007, 8—23. 20 Nisida: Dzen no kenkju, 2. 1. 8—11. 2 , Kitaro Nishida (Nishida Kitaro, VEIHA££2BB1870—1945), one of Japans greatest philosophers, suggested that the general character of Western philosophy is the concept of Being, while that of Oriental philosophy is the concept of Nothing.” Ha Tai Kim: The Logic of the Illogical: Zen and Hegel, Philosophy East and West, Vol. 5, No. 1, Apr., 1955, 19-29., 19. + 287 +
