Oldal 288 [288]
OCR
Soós SÁNDOR A jaspersi meghatározás szerint vizsgálva a buddhista filozófia, keleti filozófia, zen filozófia szóösszetétel a közbeszéd része, másfelől ilyen címmel lexikoncikkek, tanulmányok, önálló kötetek születnek. A terminusok tehát verbálisan létezők tartalmuk igazságának vizsgálatától függetlenül. 3. ,az igazság keresését jelenti”!! Jaspers értelmezése, mely szerint az igazság keresése a filozófia legbelső lényege és definíciója, egyenesen megjelenik a távol-keleti bölcseleti rendszerekben, és a Sákjamuni Buddha életének deklarált sarokpontját jelentette. Ám a korai buddhizmus lételméleti kérdésekről nem értekezett, rendszerezett bölcseleti vizsgálódásának tárgyaként magát az embert, a tapasztalás és az elmeműködés formáit tekintette. Ezért közelebb állt a 19. században megszülető kísérleti pszichológiához, mint a hagyományos értelemben vett nyugati filozófiához. Gyökeresen megváltozott a helyzet a buddhizmus második nagy korszakának beköszöntésével. A BUDDHIZMUS MINT FILOZOFIA A mahájána megszületésével a buddhizmus lételméleti kérdéseket vizsgáló filozófiai úttá is vált, hiszen a megfogalmazás terébe emelte a megszabadulás és a tudat végső elemeit. Ezt a Sákjamuni Buddha eredetileg kihangsúlyozottan kerülte", kiemelve, hogy az emberi élet a törekvés ideje, amelyben a pusztán bölcseleti kérdések vizsgálatára egész egyszerűen nincs idő." A végső valóság a megszabadulásban önmagától feltáruló" és kifejezéseken túli, az emberben felmerülő, és a létre vonatkozó kérdések a beteljesedettségben kapnak választ. Az igazság megfogalmazása utáni belső igény tudati aspektusai végül elvezettek a bölcselkedő buddhizmus megjelenéséhez. A , tematikus" mahájána szútrák allegorizálva bár, de ismeretelméleti kérdéseket mutatnak be és járnak körül, mondandójukat Buddhák (és a Buddha), valamint bódhiszattvák" szájába adva. u „Dieser Sinn des Wortes besteht bis heute: das Suchen der Wahrheit...” Uo., 13. Mircea Eliade: A jóga, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1996, 202. 3 Lasd: ,Malunkjaputta” [Maddzsima Nikaja 63.], Vekerdi Jézsef (szerk.): Buddha beszédei, Budapest, Helikon Kiadö, 1989, 139-142. http://terebess.hu/keletkultinfo/buddhabeszed2.html (Letöltes: 2012. äprilis 28.) Läsd: Dhammapada. Az ereny ütja, 353. vers: „Kire mutathatnek? / Mindentudö vagyok, mindent legyőző, / mindenben tiszta, mindenről lemondó; / megszűnt a szomj: íme szabad vagyok már, / a teljes tudás feltárult magától." Fórizs László (ford.): Dhammapada. Az erény útja, Budapest, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1994, 143. A mahájána központi tanítása szerint a tökéletességet elért, de minden élőlény üdvösségéért a változások világában szabad akaratából megmaradt személy. A mahájána panteon igen sok bódhiszattva alakját tartalmazza. + 286 +
