Oldal 263 [263]
OCR
HATÁROK ÉS (TILTOTT) HATÁRÁTLÉPÉSEK — KUROSZAVA MACBETH-FILMJE Kuroszava: Nos, a Japán történelem polgárháborús időszakában rengeteg olyan esemény történt, amit a Macbeth is ábrázol, nem igaz? Ezt japánul gekokudzso-nak nevezik, ami azt a cselekményt írja le, hogy egy katona meggyilkolja az urát, majd magához ragadja a hatalmat. A hadakozó fejedelemségek korát — amely 1460-ban kezdődik és körülbelül 100 évig tart — magát is nevezhetjük így, hogy gekokudzso. Ebből kifolyólag a Macbeth történetét nagyon közelinek éreztem, és így adaptálnom is könnyű volt." Azonban gondolhatunk arra is, hogy Kuroszava nem csak erre a párhuzamra épít. Alkotása talán sokkal inkább vonatkozik a 20. század apokaliptikus időszakára, a film elkészültékor ugyanis tizenkét évvel vagyunk a hirosimai atomtámadás, és öt évvel az amerikai megszállás névleges megszűnése után. A II. világháború mészárlásai, borzalmai még túlságosan is elevenen élnek a köztudatban, és Kuroszava filmje akár ezekre az embertelen borzalmakra vonatkozó poétikus reflexióként is értelmezhető. KUROSZAVA ÉS SHAKESPEARE Kuroszava kritikai megítélésének alapvető kérdése, hogy filmművészete a , klaszszikus" japán rendezőkéhez sorolható-e, vagy inkább azt mondhatjuk róla, hogy jelentős hatással volt rá a nyugati művészet." Ezért azt gondolom, hogy fontos részletesebben foglalkozni azzal, miért egy Shakespeare darabot adaptált Kuroszava, illetve miért voltak számára ilyen jelentőségűek a nyugati irodalom egyes szövegei. Kuroszava egy helyen így nyilatkozott erről: Dan Yakir: Önt nyugatiasabb rendezőnek tekintik, mint a többi japán filmrendezőt. Kuroszava: Egyáltalán nem gondolom nyugatiasnak magamat. Nem is tudom, hogy szerezhettem ezt a címet. Úgy érzem, hogy az említett japán rendezők között még én vagyok a legjapánabb. De az igaz, hogy az én iskolai tanulmányaim — és ez igy volt a generációm legtöbb tagjával — szélesebb palettát fedtek le (Shakespeare, Balzac, orosz irodalom), összehasonlítva a mostani generációéval." Az pedig elég természetes, hogy ez később megjelenik a munkáimban is. 5 Bert Cardullo: 1 Am Simply a Maker of Films”: A Visit with the Sensei of the Cinema, in Bert Cardullo (ed.): Akira Kurosawa interviews, Jackson, University Press of Mississippi, 2008, 177. Erről a dilemmáról lásd bővebben: Farkas György: Japán kolonial — A (poszt)kolonialista nézőpont haszna és használhatósága Japán esetében, Polisz, 153, 2013. október, 20—30. Dan Yakir: The Warrior Returns, in Bert Cardullo (ed.): Akira Kurosawa interviews, Jackson, University Press of Mississippi, 2008, 74. Az interjú 1980-ban készült, tehát Kuroszava itt elsősorban a II. világháború utáni oktatásban részt vett generációra utal. + 261 +
