OCR
DOMA PETRA a háborús eseményekkel kapcsolatban. A látványos előadás egyik legfőbb célja az volt, hogy a közönség úgy érezze, egy a harcoló férfiak közül. A Japán-kínai hdboru (Nyissin szensz6 His #4) cimt produkcié — mely két japán újságíró történetét mutatja be a háború alatt? — Jules Verne Michel Strogoff (Sztrogoff Mihály) és Adolphe D’Ennery La Prise de Pékin (Peking elfoglalása) című drámáknak az átirata. Vagyis itt egyértelműen tetten érhető Otodzsiró párizsi látogatásának hatása, hiszen azt a darabot vette mintául, melyet korábban saját maga is látott a francia színpadon. Az előadásban több női karakter is megjelenik (vöröskeresztes japán nők és egy kínai lány, aki valójában álruhás japán), de mindegyik szerepet férfiak játszották. A kabukitól eltérően azonban már a férfi karakterek nem használtak sminket, hanem saját arcukat mutatták a közönségek. A történet pedig, a női szereplők megléte ellenére egyáltalán nem tartalmaz romantikus szálat, a mű egyértelműen csupán a japán katonák hősiességét és a nemzet egységét mutatta be a közönségnek. A színpadon Japán — mely a háborúval az ország modernizációs és nagyhatalmi törekvéseit kívánta elősegíteni — úgy is jelent meg, mint a civilizált Nyugat, szemben a lemaradt Kínával, a Kelettel. Míg a kínai katonák szalmából készült sisakot és lófarkat viseltek, addig a japán katonák nyugati uniformisban és Ferenc József-szakállal masíroztak, s mindegyikük bátor és hősies volt, szemben a könnyen megvesztegethető, ügyetlenül harcoló és kegyetlen kínai katonákkal." Az üzenet már-már didaktikusan világos volt; ha japán vagy, akkor csak tisztességes ember lehetsz és mind egységben harcolunk a civilizált nemzetünkért. Amellett, hogy akarva-akaratlanul az előadás a háborús propaganda „gyöngyszemeve” valt, népszerűségét elsősorban a csatak realisztikus bemutatásának köszönhette, s a korabeli beszámolók alapján a nézők úgy érezhették, hogy valóban ott vannak a harcmezőn. Többek között ágyúkat vontattak a színpadra és petárdákkal imitálták elsütésüket, valamint valódi ökölharc folyt a kínai és japán katonák között. Utóbbi olyannyira felkavarta a nézőket, hogy egy alkalommal két néző helyüket elhagyva rátámadt a kínai harcosokat megtestesítő színészekre.?? A Japán-kínai háborút követően Otodzsiró új darabját — hogy még hitelesebbé tegye — személyes tapasztalatokra kívánta építeni, így Koreába utazott a frontvonalhoz, s ebböl az elmenyböl született a Kavakami Otodzsirö frontnaplöja 30 A két japán újságíró belekeveredik az egyik ütközetbe, majd kínai fogságba esnek és a börtönben kínzásnak vetik alá őket. Egyikük nem éli túl a megpróbáltatásokat, míg másikukat a kínai hadsereg parancsnoka, Li tábornok elé viszik. Itt a bátor japán újságíró szónoklatot intéz a tábornokhoz, melyben kifejti Ázsia és Kína jelenlegi politikai helyzetét, s legitimálja Japán hadba lépésének döntését. Az előadás Peking elfoglalásával és a győztes japán csapatok , Banzai" örömkiáltásaival ér véget. Vö.: Kano: Acting Like a Woman in Modern Japan, 63. 31 Kano: Acting Like a Woman in Modern Japan, 64-65. 52 Vö. Kano: Acting Like a Woman in Modern Japan, 65—66. + 246 +