Oldal 247 [247]
OCR
KAVAKAMI OTODZSIRÓ: A SZEIGEKI LÉTREHOZÓJA elfoglalása (Prise de Pékin) című előadást a Ihéátre du Chátelet-ben, melynek történetét később saját darabjába is beépítette. Jelen volt egy bűnügyi darab színpadra állításánál is, mely az Orcivali bűncselekmény (Crime d’Orcival) címen futott, és nagy valószínűséggel látott két háborús-szerelmi történetet, A Púpost (Le Bossue) és a Győzelem Anyát (Le Mére la Victoire) is." Ezek az előadások pedig — mint majd látni fogjuk — alapjaiban befolyásolták Otodzsiró rendezői elképzeléseit. Visszatérve Japánba máris újításokat vezetett be: világítási effekteket tett az előadásaiba, arra kérte a színészeket, hogy amikor nevetnek vagy sírnak, valóban próbálják átélni az adott érzelmet, ne csak a formalizált konvenciókat kövessék, illetve szerette volna, hogy a csatajelenetek sokkal valóságosabbak legyenek." Egyértelmű tehát, hogy Otodzsiró a Párizsban tapasztalt naturalista-realista színjátszás egy-két mozzanatát próbálta kabuki stílusú előadásaiba integrálni. Ezzel megkezdődött a japán színház , kiegyenesítése", mely a színház realisztikusabbá válásának elkerülhetetlen folyamatát jelöli, vagyis törekvés indult az európai eredetű logocentrikus színház létrehozására.?? Érdemes megjegyezni, hogy míg Japánban a logocentrikus előadás lesz mérvadó a modern színház számára, addig pár évvel később Európában Antonine Artaud épp a logocentrikussägrél való lemondást sürgette, s az ősi, keleti formákhoz kívánt visszatérni. Utazásáról való hazatérése után Otodzsíró egyik ilyen , új típusú" előadása volt a Meglepetés-sorozat, amely harom, újsághír alapján készült bűnügyi előadást foglalt magába: a Meglepetést (Igai 32%), a Megint meglepetest (Mata igai NEN) és a Mär megint meglepetest (Matamata igai XX N). Ujdonsägnak szämitott és vegyes erzelmeket vältott ki a nezökböl az elektromos vilägitäs es különbözö effektek (naplemente, holdfeny) alkalmazäsa a szinpadon, valamint a jelenetek közötti teljes elsötétítés, amely — a kabuki hagyományoktól eltérően — lehetővé tette az ,észrevétlen" díszletváltozást (a kabukiban épp a nyílt színi bravúros változást értékelték). Emellett a harci jelenetekbe dzsúdó mozdulatokat épített, a hagyományos samiszen-zenét pedig európaival helyettesítette.? A valödi ättör6st Es sikereket azonban az 1894-1895 között zajlö japän-kinai háború ihlette darabjai hozták meg. A valósághűségre való törekvés miatt ezek a darabok sokkal népszerűbbek voltak, mint a kabuki színészek által színre vitt hasonló témájú előadások, és jó példái az ,egyenesedésnek". A háború kitörését követően tv és film híján rengeteg társulat vitte színre az eseményeket, s 1894ben a Kavakami-társulat is bejelentette következő produkciójának készülését 26 Uo., 21-22. 27 Uo., 22. 28 Ayako Kano: Acting Like a Woman in Modern Japan, New York, Palgrave, 2001, 58. Anderson: Enter a Samurai, 22.
