Oldal 244 [244]
OCR
DOMA PETRA a színpadra." Emellett számos új színházi szokás is bevezetésre került, többek között a nézőtér elsötétítése, a darabok témáját illetően pedig megjelent a társadalmi, politikai színezet az előadásokban. Leggyakrabban különböző újságok cikkeit és kortárs írók műveit vitték dramatizált formában színre, s a Meidzsikorszak , családi életének romantikusan fölnagyított valóságával foglalkoztak." Ezáltal sikerült a diákszínházat a hivatalos színjátszás színvonalára emelni, és megmutatni, hogy a hagyományos színházi monopóliumon kívülis lehetőség van a ,ttlélésre”."' Fontos megjegyezni azonban, hogy a sinpa színészek játéka valójában szinte alig tért el a hivatásos kabuki színészekétől, s emellett realisztikusnak sem volt mondható. Sőt, a színésznők helyét — hiába az újítás — rövid idő után ismét átvették az onnagaták, s az előadások fordulópontján vagy csúcspontján előszeretettel alkalmaztak kimerevített pózokat, szintén a kabuki mie pózait idézve.? Valójában azonban ezek az apró eltérések is elkezdték kivezetni a japán színházat az uralkodó kabuki hagyomány alól. Alapvetően elmondható, hogy a japán színháztörténet csak évtizedekkel később kezd valódi jelentőséget tulajdonítani a sinpának, mint olyan műfajnak, amelynek sikerült áttörnie a , jeget" és ezzel megnyitnia az utat az új színházi műfajok kialakulásának lehetősége előtt. Az új szokások bevezetésével — elsötétített nézőtér, megtervezett színpadi világítás, nők szerepeltetése a színpadon — , megmutatták a tradicionális színházi monopóliumon kívül való létezés lehetőségét." A SZEIGEKI MEGALAPOZÁSA Kavakami Otodzsiró jelentősége — akárcsak az elődjének nevezhető Szudó Szadanorié — vitathatatlan a japan szinhaztorténetben, bar sokan csupán úgy tekintenek rá, mint aki szélmalomharcot vívott a sokak által megkövültnek vélt japán színház ellen. Vitathatatlan az is, hogy sosem rendelkezett elméleti vagy Az 1629-es betiltás ellenére azonban az Edo-korban is léteztek női előadók. Az okjógensinek 35 JESHI nevezett nők kizárólag női közönség előtt, elhagyatott helyeken, például a sógun vagy a daimjó rezidenciájának női lakrészeiben mutatták be előadásaikat. Ezek az alkalmak biztosítottak lehetőséget a női tánctanárok képzésére és a kultúrakedvelő szamuráj- és kereskedőcsaládok hölgy tagjainak szórakoztatására. Kokubu: A japán színház, 78. 1 Ortolani: The Japanese Theatre, 235. Kokubu: A japán színház, 79. B Ortolani: The Japanese Theatre, 234-235. + 242 +
