OCR
A KANSZAI RÉGIÓ NYELVJÁRÁSAINAK TIPOLÓGIÁJA »szaszu toldalekok használatosak. A dialektusban azonban a szerkezet ragozása más, mint a klasszikus japán nyelvben volt." Ezek az adalékok is mutatják, hogy a kiotói dialektusra jellemző az archaizálás. A nyelvjárások bemutatására és népszerűsítésére a japán kormány és a közmédiumok is nagy hatással vannak. Érdekes dolog, hogy száz évvel ezelőtt azon dolgoztak a politikusok, hogy egyesítsék a japán nyelvet egy hivatalos nyelvváltozattá, napjainkban pedig igen fontos kérdés a dialektusok megvédése. Ezen okból 2000-ben és 2001-ben az NHK televízió egy többrészes műsorral, a Furuszato nihon no kotoba" című műsorral jelentkezett. A kiotói dialektussal foglalkozó részben bemutatásra került kifejezés a mite okurejaszu volt. Az okurejaszu szóösszetétel jelentése "kérem, és a kiotói udvarias nyelvhasználat egyik fontos összetétele. Hasonló jelentésben használják még: az okunai, okunahai, okunnai és az okunnahare változatokat is. Tehát a mite okurejaszu kifejezés jelentése: , kérem, nézze meg!". Mutatja a kiotói udvarias nyelvhasználat jelentőségét, hogy a műsor készítői egy udvarias nyelvi kifejezést gondoltak alaposan bemutatni a televíziónézőknek, egy olyan kifejezést, amely napjainkban is elterjedt Kiotóban, mégis régi kifejezésnek mondható. Bartos Huba a következőt írja a japán nyelv oszakai és kiotói dialektusairól: "A nyugati csoport nyelvjárásaiban, melyhez az egykori császárváros és kulturális központ, Kiotó, valamint a hatalmas ipari centrum, Oszaka is tartozik, az átlagosnál is bőségesebben találni udvarias formulákat, nyelvhasználatot." Ez is mutatja, hogy a régió nyelvjárásának sajátossága a nagyszámú udvarias formulák használata, és függetlenül a nyelv törvényszerű változásától ez a sajátosság a jövőben megmarad. Oszaka prefektúrában beszélt aldialektusok A prefektúra nyelvjárásának felosztásával Jamamoto Tosiharu a következőképpen csoportosított: A klasszikus nyelvben a műveltető igeragozás az alsó-kétsoros ragozási csoportba tartozott, míg a dialektusban napjainkban ötsoros ragozású. A televízió-műsor 47 adást élt meg 2000 áprilisa és 2001 márciusa között. A műsor minden részében egy prefektúra nyelvjárását mutatták be neves szakértők, illetve olyan közszereplők segítségével, akik az adott prefektúrából származnak. A kiotói dialektussal foglalkozó műsort 2000. június 8-án sugározták két vendég, Horii Reiicsi (1925—2013) nyelvész, az Oszakai Egyetem kutatója, illetve Takada Miva (1947-) kiotói származású színésznő közreműködésével. Bartos Huba: Japán, in Fodor István (főszerk.): A világ nyelvei, Budapest, Akadémiai, 1999, 627. Jamamoto Tosiharu: Oszakafú hógen, in Kinki hógen no szógóteki kenkjú, Tokió, Szanszaidó, 1962. s 213"