Seite 193 [193]
OCR
A JAPÁN VOKATÍVUSZI MEGSZÓLÍTÁSOK ELEMZÉSE AUDIOVIZUÁLIS FORDÍTÁSBAN A pragmatikai kutatásokban többen, többféleképpen közelítették meg ezt a két fogalmat. Brown és Gilman?? a résztvevők között fennálló hatalmat (power) és szolidaritást (solidarity) vizsgálja. A hatalmat a következőképpen definiálják: , Egy személyről akkor mondhatjuk, hogy hatalma van egy másik felett, amennyiben képes kontrollálni a viselkedését. A hatalmi viszony legkevesebb két fél között valósul meg, és nem kölcsönös olyan értelemben, hogy egy időben mindkettőnek nem lehet hatalma egy bizonyos viselkedés fölött." A hatalom forrása az egyén fizikai ereje, anyagi helyzete, életkora, biológiai neme, valamint intézményesített szerepe lehet. A szociopragmatikai változók összetevőinek legrészletesebb ismertetését Brown és Levinson"" nyomán Fukushima" adja. Fukushima a hatalom komponensei között a következőket említi: társadalmi státusz, társadalmi osztály, intézményesített szerep, életkor, biológiai nem, anyagi helyzet, fizikai erő, regionális/ etnikai identitás. Az említett tényezők függvényében az egyik fél hatalommal rendelkezik a másik fölött, elérkeztünk tehát az egyenlőség-egyenlőtlenség fogalmához. Az egyes komponensek fontossága kultúránként, valamint helyzettől függően változhat. A hatalom, távolság és tehertétel összetevőit az egyes kutatások másképp értelmezik," " ezért mindenekelőtt tisztáznunk kell, mit értünk ezen fogalmak alatt, és mely komponensek játszanak döntő szerepet a vokatívuszi megszólítások megválasztásában a japán nyelvben. Bár az egyes kutatásokban más-más néven említik, megállapíthatjuk, hogy a hatalom arra utal, hogy valakinek hatalma van interakciós partnere felett, bizonyos mértékig kontrollálhatja. Joga van befolyásolni a másik felet. Brown és Levinson a távolságot (D) az interakció gyakoriságának, valamint az anyagi és nem anyagi javak cseréjének függvényében tárgyalja." A hatalom (P) felfogásuk szerint két forrásból táplálkozik, az anyagi hatalomból és a metafizikai jellegű hatalomból. Brown és Levinson kiemeli még a tehertétel (R) jelentőségét. A tehertétel mértéke függ az egyén jogaitól és kötelezettségeitől, valamint a tehertétel jellegétől. Szociolingvisztikai és pragmatikai kutatások általában egyenlőtlen hatalmi viszonyokról szólnak: tanár-diák viszony, munkáltató-beosztott viszonya stb. © Brown — Gilman: A hatalom és a szolidaritäs nevmäsai. ®@ "One person may be said to have power over another in the degree that he is able to control the behavior of the other. Power is a relationship between at least two persons, and it is nonreciprocal in the sense that both cannot have power over the same area of behavior.” Uo., 225. Brown — Levinson: Politeness. Fukushima: Requests and Culture, 85. °° Helen Spencer-Oatey (ed.): Culturally Speaking. Culture, Communication and Politeness Theory, New York, Continuum Int. Publishing Group, 2008. Brown — Levinson: Politeness, 76-77. 64 65 67 + 191 +
