Oldal 192 [192]
OCR
SOMODI JÚLIA a 95-ös mutatóval a világ egyik legmaszkulinabb társadalma. Mivel azonban Japán egyben kollektivista társadalom is, az egyének közötti versengés nem jellemző, inkább a csoportok közötti rivalizálás kerül előtérbe." A fenti dimenziók közül jelen kutatásban a hatalmi távolság és a kollektivizmus-individualizmus bír a legnagyobb jelentőséggel. A kollektivista kultúrákban különös figyelmet kap a csoporttudat, ugyanígy a csoport tagjai közötti személyközi kapcsolatoknak is nagy fontosságot tulajdonítanak. Ezzel szemben az individualista kultúrákban a középpontban az egyén áll." A kollektivista társadalomra jellemző ismérvek elvezetnek egy a japán kultúrában szintén kiemelt jelentőséggel bíró jelenséghez, az ucsi-szoto viszonyhoz, azaz a hozzám tartozókat jelentő belső kör (családtagok, kollégák) és a külső kör, akikért nem tartozom felelősséggel (az utca embere, ismeretlen személyek). Hall"? a magas és alacsony kontextusú kultúrákról szólva azt a megállapítást teszi, hogy a magas kontextusú kultúrák nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a csoporton belüliségnek és csoporton kívüliségnek, mint az alacsony kontextusú kultúrák. A fent említett jelenségek tükröződnek a kommunikációs szokásokban is, így kihatással vannak a megszólítási stratégiákra is. Előzetes kutatások rámutattak arra is, hogy a kollektivista társadalmakban nagyobb figyelmet szentelnek a társadalmi státusznak, életkornak, biológiai nemnek, családi háttérnek." Természetesen a társadalmak nem statikusak, állandó változáson mennek keresztül, így a japán kulturális értékek és viselkedési szokások is változnak. A gyors gazdasági felemelkedés, az elöregedő társadalom jelensége az életviteli szokásokra is kihatással van. Yang"! úgy látja, hogy a japán kultúrában is egyre inkább előtérbe kerül az individualizmus a felgyorsult modernizáció következtében. Ezeket az állításokat Hofstede sem cáfolja, de úgy látja, hogy bár a gyors gazdasági növekedés miatt valóban mutatkoznak az individualista társadalmakra jellemző szokások, a japán kultúrában még mindig erősen jelen vannak a kollektivista elemek. A hatalom A megnyilatkozásokban alkalmazott megszólítási szokásokat és stratégiákat nagymértékben befolyásolja akommunikációs felek közötti hatalom és távolság. 57 Hofstede: The 6 Dimensions Model of National Culture. Fukushima: Requests and Culture, 113. 5% Edward T. Hall: Beyond Culture, Garden City, N.Y., Doubleday Anchor Books, 1976, 113. 6 Harry C. Triandis.: Culture and Social Behaviour, New York, McGraw-Hill, 1994, 185. Yang K.-S.: Will Societal Modernization Eventually Eliminate Cross-Cultural Psychological Differences? in M. H. Bond (ed.): The Cross-Cultural Challenge to Social Psychology, Newbury Park, CA, Sage Publications, 1998, 67-85. + 190
