Oldal 190 [190]
OCR
SOMODI JÚLIA Az egyes nyelvközösségek és kultúrák összehasonlításához jó alapot adnak a kultúrantropológiai megközelítésű kutatások. Hofstede"" a kultúrát mentális programozáshoz hasonlítja, egy mentális szoftvernek tekinti, amelyet a számítógép-programozáshoz hasonlít. Természetesen az egyénnek vannak tanult és örökölt tulajdonságai, ugyanakkor rendelkezik specifikusan rá jellemző ismérvekkel is. Hofstede, holland szociálpszichológus a nemzeti és szervezeti kultúrák elemzésére hat kulturális dimenziót állít fel, amelyek alapján összevethetők az egyes kultúrák: 1) hatalmi távolság; 2) individualizmus vagy kollektivizmus; 3) maszkulinitás vagy feminitás; 4) bizonytalanságkerülés; 5) hosszú vagy rövid távú orientáció; 6) elnéző/korlátozó kultúrák. A megszólítási szokások elemzéséhez az első három dimenzió biztosít hátteret. A hatalmi távolság arra utal, hogyan alkalmazkodnak a társadalom tagjai a társadalmi egyenlőtlenséghez, emberi kapcsolataikban mennyire érvényesül a hatalomnak kijáró presztízs. A nagyobb hatalmi távolsággal bíró közösségekben, az egyének elfogadják az alá-fölérendeltségi viszonyt, mindenkinek megvan a helye, amely nem szorul különösebb igazolásra. A kisebb hatalmi távolsággal rendelkező kultúrákban a tagok igyekeznek az ilyen különbségek csökkentésére és az egyenrangú egyénekből álló társadalom megteremtésére. Individualizmus és kollektivizmus. Az individualista kultúrák az egyéni jogokat és eredményeket hangsúlyozzák, természetesnek veszik, hogy az egyénnek elsősorban saját maga felé vannak kötelezettségei. A kollektivista társadalmakban a közösség tagjainak egymás iránti lojalitása megkérdőjelezhetetlen. Az arcvesztés szégyen, az egyénnek elsősorban a csoport felé vannak kötelezettségei. A kollektivista értékeket képviselő társadalmakban az ,én-tudat" erösebbb a „mi-tudat”-näl. Maszkulinitas es feminitas. Azokban a kultüräkban, ahol a maszkulinitäs ervényesül, a nemek szerepe élesen elkülönül. Az ilyen kultúrákban a férfiak a karrierre összpontosítanak, céljuk az anyagi jólét megteremtése családjuk számára. A feminin kultúrákban a nemek szerepe kevésbé élesen határolódik el, nem a hatalom kap nagy hangsúlyt, az empátiához köthető értékeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak." (3. ábra) 55 Geert Hofstede: The 6 Dimensions Model of National Culture, 1991. http://geert-hofstede.com/ (Letöltés: 2013. október 10.) 56 To.; Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció, Budapest, Scolar Kiadó, 2004. s 188 ¢
