OCR
SOMODI JÚLIA A megszólítások a szociális szerepviszonyon és a szociális távolságon keresztül tükröződnek. A szociális szerepviszony akommunikációban részt vevő felek közt fennálló viszonyra — amely lehet szimmetrikus és aszimmetrikus -— világít rá különböző grammatikai és lexikai kategóriákkal (megszólítások, tegezés, magázás). A szociális távolságot pedig a formalitás és informalitás tekintetében értelmezi.? House modelljét teljes forrás- és célnyelvi szövegek összevetésére és vizsgálatára alkotta meg. Hatim és Mason? újságcikkeken végzett regiszterelemzés alapján megállapítja, hogy túlságosan általánosnak bizonyul az a feltevés, miszerint egy bizonyos szituáció egy speciális regisztert követel meg. Ha rövidebb szövegrészleteket vizsgálunk, bebizonyosodik, hogy a diskurzusmező, diskurzushangvétel és diskurzusmód bizonyos változásokat mutat, ezért a szöveg négy különböző regiszterrel jellemezhető." Ebből következik, hogy a diskurzusmező, diskurzushangvétel és diskurzusmód kategóriái nemcsak teljes szövegekre, hanem szövegrészletekre is alkalmazhatók." Polcz" a fenti elmélet alapján a House-féle modellt alkalmazza a beszédaktusok között fennálló ekvivalencia természetének vizsgálatára. Amennyiben a House-féle modell alkalmazható egy-egy megnyilatkozás vizsgálatára, a megszólítások között fennálló ekvivalencia jelenségének megállapítására is alkalmazható kell, hogy legyen. Szarkowska" Halliday rendszere alapján elemzi a megszólításokat (forms of address). Megállapítja, hogy a legfőbb szerep a személyközi metafunkciónak jut, hiszen a megszólítások az interakcióban részt vevők között játszanak szerepet. Ugyanakkor a megszólítások ideacionális funkcióval is bírnak, egy bizonyos megszólítási formával fejeznek ki a kommunikációs partnerrel való közelséget, tiszteletet, távolságot stb. Továbbá attól függően, hogy a megszólítás a megnyilatkozás elején, közepén vagy végén helyezkedik el, különböző textuális metafunkciöt is betölthet.°® Ha azonban a megszölitäsokat pragmatikai szempontböl vizsgäljuk, celszerübb House modelljet alapul venni. House forditäsertekelesi modelljenek 52 Uo., 42. Basil Hatim — Ian Mason: Discourse and the Translator, London, Longman, 1990. 34 Uo., 51-52. Polcz Károly: Pragmatikai ekvivalencia a beszédaktusok fordításában, Magyar nyelvör, 2011/135. évf., 2. szám, 195—213.; Polcz Károly: Konvencionálisan indirekt beszédaktusok az angol-magyar filmfordításban, Doktori disszertáció (kézirat), 2012. Polcz: Pragmatikai ekvivalencia; Polcz: Konvencionálisan indirekt beszédaktusok. Szarkowszka: Forms of Address. 38 Uo., 61. + 180 +