Oldal 176 [176]
OCR
SOMODI JÚLIA DEFINÍCIÓ A tanulmányban a vokatívuszi funkcióval bíró nominális, névmási és melléknévi megszólító elemeket tekintem megszólításnak. Az igei megszólítást mind a magyarban, mind a japán nyelvben normatív szabályok irányítják, így a pragmatikai elemzés szempontjából irreleváns. Előzetes kutatások is rávilágítottak arra, hogy a vokatívuszi megszólítások jól elkülöníthetők a mondat igei részétől, ez pedig lehetővé teszi az igei megszólítástól való független elemzését. Nem sorolom a vokatívuszi megszólítások közé az indulatszókat, mivel nem jellemzik az interakciós felek közötti személyközi viszonyokat. Hasonló okokból nem képezik a kutatás tárgyát a köszönések és egyéb üdvözlő formák sem. KUTATÁSI KÉRDÉSEK A disszertációban a következőkre kerestem a választ: 1) Tapasztalható-e eltérés a személyközi viszonyokban? az eredeti és a célnyelvi szöveg között?; 2) Sikerül-e megvalósítani a fordítónak a funkcionális vagy másodlagos funkcionális ekvivalenciát??; 3) Módosul-e a célnyelvi szövegben a személyközi viszonybeli változás következtében a vokatívuszi megszólítások beszédaktusokban betöltött illokúciós erőt" moduláló szerepe a forrásnyelvi szöveghez képest?; 4) A honosítás vagy az elidegenítés? jellemző a megszólítások fordítására?; 5) Milyen törvényszerűségek fedezhetők fel a vokatívuszi megszólítások betoldását és kihagyását motiváló fordítói döntések mögött?; 6) Hogyan vélekedik a hazai célközönség a hazai japán filmek fordításáról? Milyen nézői elvárásokat fogalmaznak meg a filmfordításokkal kapcsolatban? Az itt közölt átdolgozott fejezet a megszólítások elemzésére adaptált House-féle modellt mutatja be. Helen Spencer-Oatey (ed.): Culturally Speaking. Managing Rapport Through Talk Across Cultures, New York, Continuum Int. Publishing Group, 2004; Helen Spencer-Oatey (ed.): Culturally Speaking. Culture, Communication and Politeness Theory, New York, Continuum Int. Publishing Group, 2008. Juliane House: Translation Quality Assessment: A Model Revisited, Tübingen, Narr Verlag, 1997; Juliane House: A Model for Translation Quality Assessment, Tübingen, Günter Narr Verlag, 1981; Juliane House: Translation Quality Assessment: Linguistic Description versus Social Evaluation, Meta, Vol. 46, No. 2, 2001, 243-257. Available online: http://www.erudit. org/revue/meta/2001/v46/n2/00314lar.pdf (Letöltes: 2012. augusztus 15.) Austin John Langshaw: Tetten ért szavak, in Pléh Csaba et al. (szerk.) Nyelv-kommunikdci6cselekvés, Budapest, Osiris Kiadó, 1997, 29—42.; Szili Katalin: Tetté vált szavak, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2004. ° Lawrence Venuti: The Translator’s Invisibility, London & NY, Routldge, 1995. + 174 ¢
