OCR
SAMU VERONIKA Triplikáció A szavak , megháromszorozódott" formája csak szórványosan jelentkezik mind a japán, mind pedig a magyar nyelvben. A japán onomatopoeia korpuszunkban mindössze kettő szerepel, ezek a kukuku /2£S/ (visszafojtva, elfojtva nevet") és gugugu IS <<] (zsinórt rángatva, húzogatva"), a magyarban pedig három: hahaha, hehehe és hihihi. A csekély számban való előfordulásuk miatt messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni e szóképzés szemantikai funkcióiról. Megvizsgálva őket megállapítottuk, hogy mindkét nyelv esetében a háromtagú onomatopoeiák nem határozott fogalmi tartalmú és független (alap)szóból alakultak. A japan kukuku /<< és a magyar hahaha, hehehe, hihihi szavak a nevetés hangját reprodukálják, és mindegyiknél a természetben elhangzó szabályos, viszonylag gyors időközben történő sokszoros ismétlődést a triplikációs alak hivatott visszaadni. A gugugu /<¢ japan hangulatfestőnél sincs ez másképp, csak nála nem a hang, hanem cselekvés/mozgás módjára (nehézségére) utal a megháromszorozódott alak. ÖSSZEFOGLALÓ Zárásképp összefoglaljuk a japán és a magyar korpusz reduplikációra mint szóalkotási módra vonatkozó eredményeinket, különös tekintettel az általa közvetített szemantikai funkciókra. s — Reduplikáció mint szóalkotási mód a japán korpuszban található onomatopoeiak 26%-anal jelentkezik, a magyar korpuszban viszont kisebb arányban, 996-ban. s A reduplikációs típusok közül a japán onomatopoeiáknál 9796-ban jelentkezett a teljes reduplikáció (ebből 23969 hangutánzó szó, 5296 hangulatfestő szó, 2596 hangutánzó-hangulatfestő szó), ezzel ellentétben a magyarban mindössze 1496-ban (ebből 9096 hangutánzó szó, 1096 hangulatfestő szó). « A reszleges reduplikäciö a magyar onomatopoeiäkra jellemzö szöalkotäsi mód, mivel náluk 82%-os aränyban fordult elö (ebböl 64% hangutänzö szö, 8% hangulatfestö, 10% hangutänzö-hangulatfestö) a japänban pedig csak 3%-ban. s A részleges reduplikäciö negy alcsoportja közül a magyar korpuszból a legtöbb szó az utótagjukban önálló alakú és jelentésű szóból eredeztethető onomatopoeiákhoz sorolható (4599), a japánnál pedig az ikerszóként jelentéses, de komponenseikben nem önálló alakú onomatopoeiák csoportja a jellemző (5099). «168 +