Seite 126 [126]
OCR
MAYER INGRID sekvivalens nélküli lexika" — egy adott kultúrára jellemző sajátos jelenség, szűkebb értelemben véve tárgy, illetve annak az elnevezése. Tágabban értelmezve azonban nyelvi reáliakat is megállapíthatunk, mint a tájnyelv vagy a szleng, de ide tartozhat a szójáték (ném. Wortspiel, Kalauer, ang. pun, play on words) is." Az itt említett reália tehát nem azonos a nyelvoktatásban használatos reália fogalmával. A fordítástudományban alkalmazott reália kifejezést két bolgár tudós, Szergej Vlahov és Szider Florin? vezette be olyan kifejezésekre, amelyek léteznek a forrásnyelvben, de nincs célnyelvi megfelelőjük. Három fő kategóriára osztották őket, földrajzi, néprajzi és társadalmi-politikai reáliákra."? A disszertáció itt közölt fejezetében főként a lírában, tehát a vakákban szereplő kakekotobákra fókuszálunk, és a klasszikus japán irodalom költői eszközeit, mint a célnyelvben nem létező jelenségeket, nyelvi reáliának tekintjük. A REALIA ÉS A PUN FORDÍTÁSA A reáliák fordítása nagyban függ attól, hogy mennyire szoros, illetve, hogy egyvagy kétirányú-e a két kultúra kapcsolata." A klasszikus japán irodalom nyugati fordításai esetében pedig nem csupán térben áll távol egymástól a két kultúra, amely történelme során nem sokat érintkezett egymással, hanem időben is, mert a forrásszövegek a távoli múltból maradtak fenn. A mai magyar nyelvben már vannak közismert japán reáliák (szusi, karaoke, szamuráj, manga stb), amelyek rögzültek annyira, hogy nem szükséges többé magyarázatot fűzni hozzájuk. A forrásnyelvi reáliákat azonban gyakran transzkripció helyett megfeleltetik valamilyen célnyelvi kifejezésnek, ami általában jelentésszűküléssel jár, és nem ad új információkat a másik kultúráról. Szélsőséges esetben ki is hagyják ezeket. A két véglet között azonban számos más megoldást találunk a reáliák fordítására, és nincsen általánosan követendő szabály, hanem mindig a körülmények mérlegelésével születhet döntés. Pl. Forgács Erzsébet is a reáliák közé sorolta a célnyelvi ekvivalenssel nem rendelkező frazeologizmusokat és a rendszerfüggő nyelvi játékokat. Lásd Forgács Erzsébet: A reáliák fordítási nehézségeiről szépirodalmi szövegekben, Forditästudomany, IV. evf., 2002/2, 64. Sider Florin: Realia in Translation, in Zlateva, Palma (szerk.): Translation as Social Action: Russian and Bulgarian Perspectives, London — New York, Routledge, 1993, 122-128. A részletes csoportosítást lásd Dusán Tellinger: A reáliák fordítása a fordító kulturális kompetenciája szemszögéből, Fordítástudomány, V. évf., 2003/2, 59. A nyelvi kontaktusok összefoglalását lásd Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás elméletébe, Budapest, Scholastica, 2003, 34-35. + 124 +
