Oldal 114 [114]
OCR
VARRÓK ILONA hetem meg, hogy ne utaljak a japán irodalmi humor egyik legfontosabb eszközére, a szójáték különböző formáira, elsősorban a japán nyelvben gazdagon jelen levő homonimák eltérő jelentésének szokatlan kombinálására."? A biszociáció a kreativitás minden formájában megjelenik, a művészi és tudományos tevékenységben, az egyéni és a kollektív kreativitásban. Mikor beszélhetünk kollektív kreativitásról? Akkor, amikor a biszociációs folyamat két vagy több ember részvételével megy végbe, illetve tágabb értelemben, amikor más emberekkel, számítógépes rendszerekkel interakcióba lépve merülnek fel elménkben az új felismerések." Hutchins és munkatársai mutattak rá először, hogy a megismerés társas folyamat (megosztott megismerés), Cole és Engeström? pedig a kultúra, a történelem közegével összefüggésben közelítették meg a kérdést. A következő pontokban foglalják össze elméletüket." A kultúra közvetítésének rekurzív, kétirányú hatása van; az emberi tevékenységek továbbadása szimultán módosítja az alanyt és környezetét. A kultúra tárgyai anyagiak és szimbolikusak; irányítják az interakciót környezetünkkel és saját magunkkal. Tágabb értelemben tehát , eszközök? és a fő eszköz a nyelv. A kulturális környezet, melybe a gyermekek beleszületnek, tartalmazza a korábbi generációk felhalmozott tudását. Az emberi lény nemcsak saját tapasztalatából, hanem elődei tapasztalataiból is profitál. Az emberi viselkedés analizálásának természetes kiindulópontjai a cselekvésrendszerek, az egyének történelmileg meghatározott kapcsolatrendszerei, és közvetlen kulturális környezete. A japán társadalom és kultúra homogén volta felerősíti a fentiekben elmondottakat. Természetesen épül be az iskolai nevelésbe — a művészeti/művészetre nevelésbe — a csoportos tevékenység, a közös gondolkodás, a közös alkotás. A japán társadalmat erősebben jellemzi a kollektív kreativitás, mint az egyéni. 13 Itt többek között a Tokugava-kori prózairodalomra és a haikai, haiku költészetre gondolok. A haikuban megmutatkozó kreativitással foglalkozik Szató Kazuhiko tanulmánya: Haiku ni okeru szózószei (Kreativitás a haikuban), in Dai 23 kai Nihon Szózó Gakkai Kenkjú Happjó Ronbunsú, Nihon Szózó Gakkai, 2001. Lásd Nakakodzsi Kumijo — Jamamoto Jaszuhiro: Collective Creativity trough Amplifying Representational Talkback: the Use of Two-Dimensional Positioning as a Means for Reflection in Design, Abstract, Cognitive Science Lab Graduate School of Information Science, 2000. M. Cole — Y. Engestrôm: A cultural-historical approach to distributed cognition, in G. Salomon (ed.): Distributed cognitions, New York, Cambridge University Press, 1993, 88-100. Idézi Jan D. Greenberg — Gary J. Dickelman: Distributed Cognition: A Foundation for Performance Support, in Performance Improvement, 2000/39(6), 18-19. 44 45 46 «112°
