Oldal 110 [110]
OCR
VARRÓK ILONA összes érzékszerv bevonására. Nézzük meg hát közelebbről, konkrét példákon keresztül, hogyan valósultak meg az Új Rajz Egyesület pedagógiai kísérletei a gyakorlatban!" A Kanagava prefektúrabeli Kavaszaki város elemi iskolájának pedagógusai 1967-ben egy Japánban is népszerű észak-európai népmesét dolgoztak fel az első osztályos tanulókkal. A három kecskéről szóló mesének zenés és bábjáték változata is van, illetve az anyanyelvi és irodalomóra (kokugo) keretében gyakran dramatizálják, ilyenkor a jelmezeket is maguk a gyerekek készíthetik. Története több szempontból is alkalmassá teszi a képi adaptálásra, a gyerekek könnyen befogadják, azonosulnak a szereplőkkel, ugyanakkor dinamikai érzékük (a kecskék lépteinek ritmusa), szerkezeti érzékük fejlesztésére is szolgál, ráadásul egyéb tantárgy (nevezetesen az élővilág) tanításában is hasznosítható." A történet kiválasztásának ezek voltak az elsődleges indokai. A három kecske testvér arra vágyik, hogy minél előbb meghízzon és felnőjön (a gyerekek is alig várják, hogy ndjenek!), és ezért minden akadályt leküzdenek. A legelőhöz csak egy függőhídon keresztül juthatnak el, de alatta a völgyben él a skandináv mítoszvilág Troll nevű mesebeli óriása. Amikor az első, legkisebb kecske a híd közepére ér, be akarja kapni, de a kecske azt mondja neki, hogy a következő kecske nagyobb lesz nála, s így megmenekül. A második ugyanígy jut át a hídon, végül jön az utolsó, a legnagyobb, s ez aztán felökleli a szarvával az óriást. Az alkotótevékenységet bevezető foglalkozások előzték meg. Testsúlymérés — az öröm megtapasztalása, amit a kecskék érezhetnek, ahogy hónapról hónapra növekednek. Torna — mérleghintáztak, eljátszották, hogyan lehet átmenni egy függőhídon. Agyagozás — először különböző állatok (kutya, macska stb.), majd kecske formázása (képeskönyvek segítségével). A mese elolvasása és közös megbeszélése (miért érdekes a történet, miről szól, mi a három kecske közös vágya, a kép felépítéséhez szükséges motívumok -— a mély völgy, a függőhíd, milyen egy Troll — tisztázása). Ezután kezdődött meg az alkotás folyamata. Először a táblára rajzoltak kecskét és együtt javítgatták, közben tudatosították magukban az állat jellegzetességeit. Tovább menve megbeszélték, hogy mit hová lehetne elhelyezni a képen. Hogyan tudnák ábrázolni a kecske puha szőrét vagy a testsúlyát, majd azon gondolkoztak el együtt, hogy milyen összefüggés van a Troll ereje és a kecske nagysága között, így jutottak el végül saját alkotásaik elkészítéséhez. 36 Az itt ismertetett programokat az említett tanulmánykötetek, a Bidzsucu kjóiku, illetve a Bidzsucu dzsugjó alapján mutatom be. 37 A kecskék egy függőhídon mennek át, s a súlyuk közti különbséget a függőhíd recsegése jelzi. Vagyis a függőhíd a mérleg szerepét tölti be, és a történet a dolgok súlya és a súlyuk arányában általuk kifejtett nyomás összefüggéseire ébreszt rá. + 108 +
